Mióta barátom van, sokkal többet sírok. Van összefüggés?

Soha nem voltam az a sírós típus, 12 és 20 éves korom között konkrétan egyszer sírtam, amikor meghalt a nagymamám. De ezen kívül semmilyen szomorúság, düh, öröm nem volt elég ahhoz, hogy sírjak tőle. El se tudtam volna képzelni, hogy valaha sírok pl. egy film miatt.

Most másfél éve van barátom, ez az első kapcsolatom. Nagyon jól megvagyunk, de azt vettem észre, hogy az elmúlt kb. egy évben sokkal érzékenyebb lettem, néha magamra sem ismerek. Tudok sírni filmeken, legyen az romantikus, megható vagy szomorú. Tudok sírni, ha beteg gyerekeket mutatnak a tévében. Tudok sírni, ha az utcán meglátok egy öreg párt akik kézen fogva sétálnak, vagy ha egy kisgyerek verset mond az anyukájának. És tudok sírni, ha szomorú vagy csalódott vagyok, vagy ha a barátom megbánt valamivel.

Ez részben jó, mert 8 éven keresztül tényleg egyszer sem sírtam, már kezdtem aggódni hogy teljesen érzéketlen vagyok. De nem értem, miért változtam meg ennyire, és hogy ennek mi köze van a barátomhoz? Mert tényleg azóta jött ez a változás, hogy együtt vagyunk. Már előtte is sírtam párszor, pedig mások előtt még mindig igyekszem elkerülni, csak a barátom látott sírni 12 éves korom óta.

Veletek is volt ilyen, hogy mikor szerelmesek voltatok, egyúttal mindenre érzékenyebben reagáltatok? Még arra is aminek nincs köze a szerelemhez? Ez normális? Mitől van?

22/L