Mit csináljak, hogy a nejem megkívánjon?

40 éves vagyok és sajnos nem az az az izmos, joképű alkat. Hogy mi történik, amikor együtt vagyunk az nagyon változó. Ha olyanok a körülmények (pl. nyaraláskor, vagy nem jár a fejében más tennivaló és ki tud kapcsolni), akkor ő is eljut. Sokszor azt mondja, hogy eljutott, de én nem tudom, mert abszolut nem látszik rajta. Az a baj, hogy én is akkor érzem igazán jól, ha ő is eljut, mert ennek a dolognak szerintem az érzelmekről is kellene szólnia. Ha hagyná, én szívesen kényeztetném előtte, utána, szoktam simogatni, puszilgatni, nyalogatni mindenütt, de sokszor nem hagyja, mert hogy szerinte most erre nincs ráhangolva. (Állandóan ideges, túlvállalja magát, stb.) Elég nehéz szeretni úgy valakit, hogy az nem akarja. Legtöbbször azt mondja, hogy na tedd be, ha annyira akarod, aztán legyünk túl rajta. Utána meg mikor még kényeztetni akarom, azt mondja, hogy mit akarsz még, hiszen eljutottál. Ezzel a viselkedéssel teljesen kiirtja belőlem az érzelmeket és most már ott tartok, hogy a válást fontolgatom, de arról sem lehet vele normálisan beszélni, mert többet akar, mit ami törvényesen neki járna. Sajnos ez a mindennapi dolgokra is rányomja a bélyegét. Évente, ha egyszer látom mosolyogni, amióta megcsinálta azt a halom iskolát, azóta házsártos, durva és elviselhetetlen lett. Azt érzem, hogy csak azért kellek neki, hogy biztosítsam az anyagiakat, és ez borzasztóan rossz így. Az összes barátunkat elüldözte, mindenkiben csak a rosszat látja.

sokszor úgy ruhástól fekszik le és hozzáérni sem lehet. Én húsz éve vettem fel éjszakára valamit, de akkor is csak azért, mert kórházban voltam. Ráadásul ha megpróbálok közeledni, hogy kigomboljam a ruháját, vagy hajnalban, hogy hozzábújjak, akkor jól maga alá gyűri a paplant, hogy még hozzá se tudjak érni. Pedig nekem nagyon szükségem lenne a testi érinkezésre, még akkor is, ha az nem szexel végződik. De a szex is lapos, én szívesen benne lennék több mindenben is, de ő még a szájába sem hajlandó venni a szerszámom és más pózt is csak félévente enged meg. Próbáltam már mindent, romantikus vacsorától kezdve a vágykeltő parfümig, de semmi sem használt.

Szia!

Van két gyerekünk. (Azonnal összejöttek, amikor azt mondtuk, hogy akkor mostantól lehet gondolkodni a projekten. Ráadásul pont úgy ahogy terveztük, a nagyobbik a fiú, akissebbik a lány.) Viszont azért az túlzás, hogy a farkam elsütése nem cél, mert nekem nagyon is fontos, de mindezt úgy szeretném, hogy ez mindkettőmnknek jó legyen. A gond az, hogy ettől függetlenül is elutasítja a közeledésmet, tehát akkor is amikor csak úgy nem a szex miatt teszem. (pl. amikor fürdik megmosnám, a napközbeni hozzáérések, az éjaszkai, hozzábújások, stb.) Ő sem tökéletes és én sem, de én ebből egyáltalán nem csinálok ügyet, nem a sebhelyeivel akarok foglalkozni, hanem vele, ha hagyná. Én a természetességet kedvelem és úgy tartom szépnek a női testet, ahogy a természet megadta, tehát nem kisminkelve, felöltözve, stb. Szívesen járnok naturista strandra is, de őt rábeszélni ötévente egyszer tudom, egyedül meg nem jó, mert nem nőket nézni mennék, hanem csak szabadnak érezni magam. Amit írtál, hogy tegyem féltékennyé nem jó megoldás, mert ha véletetlenül megjegyzem valakiről, hogy csinos, (persze nem azért, mert ő kellene, hiszen a túl csinos nők többsége többnyire szintén elviselhetetlen), akkor rögtön megkapom a fejmosást. 15 éve egyszer mefordultam egy nő után, azóta folyamatosan mondogatja, pedig a megnézésen kívül semmi mást nem akartam, mint ahogy az összes régi vélt sérelmet nem felejtette el, én pedig nem tudok visszavágni, mert hiába érzem azt, hogy engem több sérelem ér, elfelejtem őket, ami nem is baj, mert szerintem nem is jó, ha az ember ezen rágódik.

Ő napi nyolc órát dolgozik, nekem itthon van a vállalkozásom, de a gond inkább az, hogy rengeteg felesleges dolgot vállal mellé. Már a harmadik diplomáját akarta csinálni, párhuzamosan két másik tanfolyammal, plusz a gyerekek dolgai (ezeket mondjuk közösen intézzük), meg a ház, stb., mikor azt mondtam, hogy most már elég, mert nem bírom. Azóta viszont még ridegebb lett. Én otthagytam az egyetemet, mondván inkább nem kell mégegy diploma, mert rájöttem, hogy a család és a cég mellett ez nem fér bele, de neki nem lehet beszélni, mert az a rögeszméje, hogy a mai világban csak így lehet érvényesülni és ha én otthagynám, akkor neki meg kell élni valamiből. Csakhogy nekem pont azért fordult meg a fejemben a válás, mert ezt tette. A házassági évfordulókat azért nem akarja megünnepelni, mert szerinte ez a házasság nem működik. Hát így valóban nem is fog. Én szívesen mennék nyaralni, de neki az is csak nyűg. A gyerekek sikereinek sem tud örülni, a múltkor kétszer továbbjutott és harmadik lett a lányom szépségversenyen és bejutott az országos döntőbe, mire ő csak zsörtölődött, hogy ez neki mennyi gonddal és vesződséggel jár, holott a kislány olyan boldog volt, mint még soha máskor. Igazad van abban, hogy a nevetés fontos, én is pont így gondolom. Pont ezért is hiányzik annyira. De sajnos néha olyan a nejem tekintete, hogy ha meglátom csak sírni tudnék. Nem tudom mi lesz velünk így, de nagyon szeretnék valami megoldást találni, mert nem akarok így megöregedni.