Van olyan, aki azt hitte, hogy örökre egyedül marad, de végül mégsem?

Én ugyan így éreztem, egyedül voltam senkim nem volt, kilátástalan helyzet. Féltem hogy sosem lesz társam, de megváltozott a helyzet, kaptam egy teknőst <3

forever alone:D

ha gondolod kérdez írj privit :D

19/f

Akkor csináld ennek az ellenkezőjét. Nem fog egyik napról a másikra menni, de apránként sikerülhet. Nyilván sose leszel harsány, nagypofájú, társaság közepe...

Azért írom, mert van egy ismerősöm, akinek a felesége pont ilyen típus. Lett családja, de a férje állandóan panaszkodik, hogy nem lehet vele elmenni sehova, gyakorlatilag otthon ül a 4 fal között, de még vendégeket se nagyon lehet hívni, mert a nő senkivel sem ért szót. A férje mindent próbált, tanfolyamra íratta be, hogy emberek között legyen, stb. Szóval ezek a tulajdonságok nem csak a kapcsolatteremtésben, hanem a kapcsolat megtartásában is akadályozni fognak!

Ne csüggedj!

Az egész felfogás kérdése! Én 23 vagyok, hiszem hogy nem fogok egyedül meghalni és nyitott szemmel járok. Egyszer csak beesik a képbe egy potenciális pár-jelölt! :)

Az állandó válogatással, az állandó küzdelem, hogy 25 éves létemre találjak valakit, csak oda vezetett, hogy lelkileg összeroppantam. ÉN TÉNYLEG AZT ÉRZEM MÁR, HOGY SENKINEK SEM KELLEK!

De én ezért meg is ölöm magamat most már, nem játszok tovább. Mert nem megy. Annyira válogattok, olyan magas már a léc, hogy nem tudom megugrani.

Ég veletek!!! :'(