Érettebb, tapasztaltabb nők, mennyire lenne célravezető ha én kezdeményeznék? L

Próba szerencse. Én szerintem még mindig nem lennék együtt a párommal, ha anno nem kezdeményezek. Nagyon nem akarta észrevenni, hogy mi a szitu, de abban sem lehettem biztos, hogy neki én egyáltalán bejövök. Aztán volt egy olyan elszólása egyszer, hogy "szerencsés lesz a leendőbeli barátod", az adott egy fél leheletnyi megvilágosodást, hogy talán én is megmozgatok benne valamit. :)

Egyébként hetekig tartott a hadjáratom mire kimondtam, hogy nekem ő nagyon is szimpatikus és blabla... Aztán közölte, hogy jó, én is szimpi vagyok, de ő mást szeret, piff. Nem baj, legalább tudom. :D Végképp lemondtam róla, mellette voltam mint egy haver, aztán a nagy szerelme közepette végül belém habarodott és akkor már ő kezdeményezte a dolgokat. Ennek 1,5 éve és azóta is nagyon jól megvagyunk. :)

Én úgy gondolom, hogy néha a cél érdekében félre kell tenni a büszkeséget. Én azóta is heccelem a páromat, hogyha akkor nem én rántom magamra a gatyát, akkor még mindig szingli lenne. :D

22/L