Mi ilyenkor a helyzet?

Szerintem elég hideg még az idő, hogy standos képet tegyen fel. Bár lehet, hogy én járok csak kabátban :) És konkrét közös emlékünk van onnan. Csupán csak ezért gondolom.

Kibukott a dolog a munkahelyünkön. De csak a főnököm előtt. Nem szólt bele, el is mondta, csak azt kérte, hogy a munkánkra ne legyen hatással. Azt mondta, hogy a magánéletünkhöz semmi köze. Nagyon rendes ember, de ez most lényegtelen. Másnap elmentünk beszélgetni, mivel aznap vele nem lehetett. Rákérdeztem konkrétan, de rámkiáltott, hogy majd holnap beszélünk. Tudtam, hogy mit fog mondani. Igazából ami fáj, hogy miért olyan gusztustalanul csinálta. Ha normálisan mondja, ki hogy nem akar tovább semmit, mert így most nagyon ciki, akkor is megértettem volna. Kérdeztem, hogy miért hülyített, és azt mondta, mert nagyon jó volt a szex. De azt is mondta, hogy otthon sokkal jobbak a dolgai. Úgyhogy már az egészet nem értettem, akkor meg miért kellett velem a szex? Tudom, hogy nem csak szex volt, még ő mondta régen, hogy nagyon jó velem, minden téren. Most pont azt érzem, hogy bánja a döntését, mert elkapkodta. Viszont én megmondtam neki, hogy úgysem bírtam volna sokáig a hazugságokat és mindent elmondok otthon. Azt kérdezte egyik nap, hogy haragszom-e rá? Nem válaszoltam, de mondta, hogy ezek szerint igen. És estére fenn volt a kép. Hát ennyi. Nehéz úgy túllenni valamin, hogy állandóan jönnek a negatív impulzusok, főleg mivel mi nap- mint nap látjuk is egymást.

Amúgy a képen az élettársával van. Épp ezért gondolom, hogy ez nekem célzás. "Szuper jó a kapcsolatom" Csak ez így olyan gusztustalan. Amúgy meg szét van eléggé esve bent is. Rossz kedvű, feszült. Mindig a sok munkára fogja. Hát lehet, hogy így van.