Személyiségzavarral boldogság?! Lehetséges?

nem légből kapottan mondom,sajnos orvosok mondták,hogy súlyos személyiségzavarom van. az egyik Borderline-t mondott,a legtöbben azt állították,hogy disszociatív személyiségzavarom van(jelenleg ezt tartják a legvalószínűbbnek). Volt már egy 2 éves kapcsolatom,sajnos nagyon csúnya volt az egész,tele lelki terrorral, minden drámával (túlnyomórészt az én hibám volt). Utána úgy gondoltam,jobb lesz,ha egyedül maradok,mert mindenkit csak tönkreteszek.

Hozzá kell tennem,jelenleg gyógyszeresen nem kezelnek,mert függő lettem előzőleg,és ezért jobb,ha nem kísérletezem a gyógyszerekkel.

Sajnos nekem ez az állapot,vagy betegség a keresztem,mert egyébként (mások szerint és szerintem is) egy nagyon szép,értelmes lány vagyok,nagyon jól keresek,tanulok,de olyan,mintha egy testben nem tudom hány személyiségem lenne,és azok pedig abszolút mások.Általában mindig "tiszta" a tudatom,de vannak olyan napok,amikor sajnos beindulok,és ilyenkor teljesen hülye vagyok.Nem értem és nem látom át magam sem a betegségem,de a kezelőorvos szerint nem vagyok egyszerű eset,mert egyik személyiségem bonyolultabb,mint a másik,és úgy érzem,ebbe néha beleőrülök.

Na,de jöjjön a szerelem/szex témára vonatkozó rész. Ugye említettem,hogy nem akartam kapcsolatot. Na,a sors mégsem nekem kedvezett,úgy alakult,hogy szerelmes lettem. De nagyon. A srác pedig vonzza a gyönyörű,ám lelkisérült lányokat,hát ő is rendesen belém habarodott,olyannyira,hogy a megismerkedésünk utáni héten már magához költöztetett. Ennek fél éve,nagyon boldogok vagyunk. Sajnos így is vannak néha "rohamaim",szakítani akarok,gyűlölöm és egyszerre imádom,pedig nincs is miért utálnom,hiszen a tenyerén hordoz... néha úgy érzem,hogy a világ legszerencsésebb lánya vagyok,aztán pedig az öngyilkosságomat tervezem. Ő tud mindenről,és kezelni is képes a szitut,de nagyon sajnálom...nem ezt érdemli.Abszolút betegesen viselkedem vele néha,és mégis azt mondja,hogy ő így boldog.Lehet,hogy vele is valami baj van? :D

Meg olyan furcsák a helyzetek...vele nagyon sokszor van az,hogy nem emlékszem dolgokra,ha társaságban vagyunk,vagy külön megyek italozni a barátaimmal,sosincs ilyen.A dokim szerint 'az összes személyiségem biztonságban érzi magát vele',és ezért vannak ilyen képszakadások.félek,hogy egyszer meg fogja unni a pátyolgatásom...

Nektek volt már lelkileg sérült vagy mentális zavarokkal küszködő párotok?mi lett a vége?

köszönöm a NORMÁLIS válaszokat!