Miért ilyen hülyék az emberek, hogy 22 év körül eljegyzik egymást?

Úgy gondolod válás lesz a vége? Hát az tök mindegy hogy 30 évesen jegyzik-e el egymást, attól még elválhatnak. Az eljegyzés, ahogy a házasság is egy lépés a kapcsolatban és szerintem nem azt jelenti, hogy úgy gondolják ettől majd örökre együtt lesznek. Néhány szempontból praktikus, ad bizonyos jogokat, számít ha a törvény előtt is összetartoztok.

A vitáknak ezután nagyobb a súlya, mivel a férjeddel/feleségeddel történik, ezért igyekezni fogsz hogy rendbe hozd a dolgot. A házasság nem örök szerelmet jelent, hanem azt hogy próbálkozol, hogy nem fogod az első összeveszésnél otthagyni és mindig megpróbálod rendbe hozni, addig amíg már nem lehet és ezt mindketten érzitek.

Szóval ha ezt szeretnék miért ne? És mi van ha elválnak? Semmi keresnek mást és majd később visszaemlékeznek az előző házasságukra, egy személyre aki szintén nagyon fontos volt az életükben.

Már elnézést, de azért, mert te ilyen emberekkel vagy körülvéve, nem jelenti, hogy minden fiatal pár ilyen.

22 évesen már nyugodtan lehet diplomája, munkája és egzisztenciája is az embernek, sőt, családja, gyermeke is.

Szerintem ha huszonéves korban megtörténik az eljegyzés, házasság abban már nincs semmi különös.

Én azt nem értem, amikor 18-19 évesen már szülnek a lányok, és anyukák/apukák az emberek (a gyerekek).

És most nem kell azzal jönni, hogy mi volt régen, vagy egyes családoknál már 11-14 évesen feleségül adják a lányt stb.

Ezeknek az embereknek a 99%-a igenis éretlen, még gyerek.

A házasság pedig kétesélyes, azért sok olyan eset is van, amikor egész életükben együtt maradnak. És ugyanúgy magas a válási arány az idősebbek esetében is.

Mondjuk attól én is falra mászok, amikor 21-23 év körüli ismerőseim - különösebb ok nélkül - eljegyzik egymást, mert jaj de nagy a szerelem... Azért én az ilyesmit jobban megfontolnám, nem azért jegyeznék el valakit, mert szép/jó vele a szex/kiskoromtól fogva ismerem/miért ne stb. Ja és igen, nem is 1-2 hónap után tenném.

A legtöbben persze azt gondolják, hogy az ő kapcsolatuk olyan különleges, hogy ők megtehetik, hiszen szeretik egymást örökké együtt élnek majd boldogan. Nem tudom, én ezt sokszor kételkedve hallgatom. Volt már, hogy megkérdeztem a témáról a másik felet, vagy épp kíváncsiságból megpróbáltam elcsábítani (ezért buta módon ne engem utáljatok, lehet tisztességesen és hűségesen is élni, nem kötelező elcsábulni, pláne ha az ember már az esküvőjére készül), és láss csodát, hamar kiderült, hogy azért nem annyira tökéletes ott minden, mint amilyennek mutatni akarják.

Visszatérve a kérdéshez, szerintem az sokkal nevetségesebb, amikor 15-17 éves lányok azzal dicsekednek az iskolában, hogy eljegyezték egymást a párjukkal. Volt olyan, aki nem jött be tesiórára, mert nem akarta, hogy megsérüljön a gyűrűje, de az öltözőben sem akarta hagyni. Ilyen a felnőtt élet, mi? :D

Elfelejtettem, hogy az öltözőben azért nem akarta hagyni, mert félt, hogy ellopják. De volt olyan is, aki azzal turbózta a sztorit amikor rákérdeztünk miért nem hagyta otthon, hogy mert a szülei ellenzik a dolgok és kidobnák stb.

Összességében az én ismerőseim között is majdnem mindenki szakított, felesleges volt a felhajtás.

Nem árt azzal is számolni, hogy sokan megszokásból maradnak együtt (gyakoribb, mint hinnétek). Az, hogy valaki még x év után is házasságban él, nem jelenti azt, hogy boldog is...