Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van jövője úgy a kapcsolatunknak, hogy csak azért maradok vele mert úgysem találnék jobbat?
Én 27 éves vagyok, párom 30. Nyáron lesz 7. éve, hogy együtt vagyunk de már nagyon kiárándultam belőle. Nem tudok már férfiként nézni rá mert olyan idétlen, tutyimutyi és sajnos mostanra jöttem rá, hogy akárhogyan próbálom, ezen nem tudok változtatni. :/ De már van egy 2 éves kisfiúnk...
Viszont azzal meg tisztában vagyok, hogy úgysem találnék senkit aki jobban "megfelelne" helyette mivel a többi kisgyerekes anyukán kívül nem szoktam találkozni senki idegennel (mármint nem rokonnal). Akkor meg minek szakítani? Másrészt viszont így meg nem vagyok boldog...
Ti mit tennétek a helyemben??
Na az én válaszom! :)
Igen, anyámmal élek 24 éves létemre! Igen, ő csinál nekem kaját a melóra, de ő is akarja! Minek beszéljem le? Van kedve a tö..ömnek este még szendvicset csinálgatni! (képes vagyok én is rá, de minek) :)
Kitakarítani, egyéb blablabla, megcsinálom ha kell, de nekem totál más az ingerküsszöböm, mint egy nőnek. Ti mondanátok, hogy kosz van..., de engem még bőven nem zavar!
Elhagyod gyerekkel..., hát te tudod, de sok jóra ne számíts! Mert az a férfi, aki elég idős hozzád és normális az vagy karrierista, vagy már rég családos! Fiatalnál megintcsak más..., neki nem gyerek kell anyával, hanem barátnő! Én próbálnám rendbe rakni a dolgot és nem hallgatni a sok felelőtlenre és lelépni a gyereked apjától..., mi lesz, ha nem lesz jobb? Mi lesz ha rossz nevelést kap a gyerek a másik apajelöltől....?
13-as,
persze,nyilván nem beszéled le arról,hogy szendvicset csináljon neked,hülye is lennél..:)
Az Édesanyádnak nem kéne ezt megtennie,én szerintem :)
Mindegy,engem máshogy neveltek,mindig megcsináltam magamnak amit kellett,sosem volt részem majomszeretetben,de ettől függetlenül is nagyszerű nevelést és sok szeretet kaptam a szüleimtől.
Kedves 15-ös! Segítek neki, ha kell.
És ez a majom szeretet dolog amúgy annyira elcsépelt! Nem akarok senkit sem megbántani, de minek foglalkoztam volna 18éves koromig bármivel is rendszeresen, mikor egyértelműen nem az én dolgom volt! Nem adtam fel mindig csekket, nem mostam le a kocsit, nem tankoltam. Nem pelenkáztam gyereket, mert bátyám van. De szerintem nincs lehetetlen, csak tehetetlen (jelen esetben inkább töketlenségről van szó)
Ettől függetlenül nem lettem elkényeztetve és normális értelmes ember lettem, habár nem a mai normák szerint..., nem vagyok divatbúza és tróger sem!
Amúgy elmagyarázod egyszer a barátodnak, hogy máskor egyet tegyen be a zsugor nélkül. (mert amúgy így hívják, ha már adhatok némi kis plusz infót estére) Ha ez után sem tudja, akkor meg kicsit fogyi mogyi szegény, vagy totál hülyének néz és megjátsza, hogy nem érti és veled csináltatja meg!
Amúgy elhagyhatod, de szerintem totál felelőtlen és abszolút gyerekes a gondolkodásod! Megfosztanád a gyereked az apjátol és otthagynád? Mikor ő nem csal meg és meletted van, még akkor is, ha olyan amilyen!
Olvasd már el itt a párkapcsolati problémákat! Én sem vagyok tökéletes, de itt olyanokat olvasok, hogy néha rendesen lerökönyödök!
Nem zuhanyzik, nem használ wc papírt, csapba vízel, nem mos fogat, perverz, csúnyán beszél, retartdált....
Habár párválasztás szempontjából a nők, hát ha gyengéden fogalmazhatok..., nem az evolúciós fejlődés pártján állnak, hanem inkább degenerációt támogatják! Hány tök aranyos és csinos nőt látok életképtelen gazdag kis divatkölkökkel és faragatlan tuskóval... Csodálkoznak, ha a kölykük utána tehetségtelen és buta lesz!
A leges legfontosabb, hogy szólj neki, hogy beszélgetni akarsz vele. És mint két felnőtt igenis beszéljétek meg! Főleg, hogy gyereketek is van, milyen példát mutattok neki? Mondd el higgadtan a férjednek, hogy mit érzel-persze finoman, hogy érezze nem bántani akarod-hogy mi az ami zavar téged, és szeretnéd, ha megpróbálna változtatni a hozzáállásán. Szerintem te is légy türelmes, és gondold újra a kapcsolatotokat, idézd fel mit szerettél benne, és hogy miért is zavarnak ezek az "apróságok". Pont ezeket a dolgokat nem szabad lenyelni, mert ezek okoznak olyan radikális lépéseket, mint a dühkitörés, vagy félrelépés.
Ha valamit nem tud megcsinálni, és kérdez, hogy hogy kell, vagy azt mondja, hogy nem képes rá, mond meg neki, hogy egészséges, képes rá, te is képes vagy rá, és mondd, hogy nem baj ha elsőre nem sikerül valami. Hagyd, hogy igenis egyedül csináljon dolgokat. És ne felejtsd el azt, hogy mint komolyabb beszélgetés kapcsán, érdeklődd meg, hogy ő hogy van, hogy érzi magát az évek alatt.
Sokan írtátok, hogy az anyós elkényeztette/elkényezteti... ha jóban vagytok vele, próbáljátok meg megbeszélni vele is, hogy segítsen nektek ráébreszteni a férjeteket arra, hogy férfi. Ha ez sikerül, és a férjetek elkezd "tevékenykedni" az a férjeteknek is jobb lesz. Kezeljétek férfiként, szeressétek a férjeteket.
16-os,én vagyok a 13-as hozzászóló
nem tudom,hogy az egész üzeneted nekem szólt-e,de ha igen,akkor szólnék,hogy nem én vagyok az akinek a párja rosszul tette be a hűtőbe az ásványvizeket.És még azt is tudom,hogy mi az a zsugorfólia,mivel nap mint nap zsugorfóliázó géppel dolgozom :D
Nem azt mondom,hogy minden férfi ilyen.
Te ezt magadra vetted úgy látom,szóval te is érzed,hogy rád is igaz ez valamennyire.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!