Mikor fog ez már elmúlni?

Szia!

Meg tudlak érteni, nem rég én is ebben voltam! Nem voltam belé szerelmes, de féltem egyedül lenni, aztán rájöttem, és kinyílt a szemem, hogy miért ne tudnék? Igen is erős ember vagyok, és egyedül is megállom a helyem!

A másik ami nyugtatott, hogy annyi ember van még a világon, és az egyik úgy is csak az enyém lesz, csak ki kell várjam!

Én ajánlom, hogy menj el egy csendesebb helyre, sétálj egyet, gondolkodj el az egészen, sírd ki magad, és próbálj meg tiszta fejjel, és pozitívan a problémához állni!

Addig menj, ameddig el nem tudod hinni, hogy te meg leszel egyedül is, kibírod, mert erős vagy.

A másik pedig, hogy tudd azt, valaki, aki a legjobb a számodra, csak rád vár, mert te megérdemled őt, és el fog jönni.

Élvezd ki azt, hogy egyedül lehetsz, és akkor fog jönni a következő, akivel dolgod van!

Meg tudlak érteni ebben. A megszokást nehéz megváltoztatni pár nap alatt, de ha akarod, meg tudod csinálni, mindenki csak akkora feladatot kap, amit egymaga meg tud oldani. Sokszor az emberek ha sokáig voltak együtt, ha nem is szerelemből, de szeretik egymást, a szeretet mindig megmarad bizonyos emberek felé, igaz, csak egy hajszálon függ, hogy ne csapjon át gyűlöletbe.

Elhiszem, hogy zavar, ez már csak megszokás, hiszen 3 éven keresztül tudtad merre jár, mit csinál, hogy van. Ilyenkor nehéz visszaváltani arra, hogy egyedül vagy, és nem kell senkire odafigyelj magadon kívül.

Próbáld meg elterelni a gondolataidat, csinálj valamit, amit szeretsz, levegőztesd ki egy szép tájon egy nagy sétával a fejed. Hidd el, nagyon sokat segít!

Keress egy barátot, akivel jó lenni, beszélgessetek más dolgokról, tereld el a figyelmed, menj barátokkal bulizni. Annyira figyelj, hogy élvezd, hogy egyedül vagy, és tudd, hogy egymagad is meg tudsz állni a lábadon, mert erős vagy, és így is nagy boldogságokban lehet részed.