Miért olyan gyakori a házasoknál az 'elhidegülés'?

Mert nem tudják megbeszélni a problémájukat és nem tudják kifejezni a szeretetüket. Egyszerűbb mindent a fáradságra fogni és kész.

Hát ezt mondom... Hogy az emberek nem beszélnek. Nálatok még sehol sincs a probléma és máris elvárod, hogy majd a hulla fáradt leendő feleséged, aki egész éjjel a gyerekhez mászkál ki, majd faggasson téged, hogy hogy vagy, mi van veled. Amikor a barátnőd úgy van vele, hogy majd te is segítenél neki, ergo nem csak ő mászkálna egész éjjel és lenne közös programotok a gyerek miatt, mert te is segítesz majd neki esténként, hétvégenként. Az meg, hogy egy pasi egy zombinak utalgat arra, hogy jó lenne ha lesz*pná, valóban kevés. Ezért kell segíteni egymásnak és beszélgetni. Ha meg nem bírsz ki 2-3 hónapot szex nélkül, akkor meg tulajdonképpen nincs is miről beszélni. Nekem anno kinyílt a méhszájam és 3,5 hónapig feküdtem a kórházban. Ha közben qrvázni járt volna a férjem, hát mit mondjak... Már nem lennénk házasok.

Szia, most ezt a válaszom 3 kérdéshez is bemásolom, mert mindre ugyan azt tudom tanácsolni: Mi 7 évig éltünk együtt a feleségemmel mikor mindkettőnknek elege lett. Ez persze betudható annak is, hogy másfél évig külön éltünk külföldre költözésem miatt. De azt is azért, hogy őt és a fiamat kihozhassam magamhoz. Mindegy. Nos amikor kijöttek megromlott a kapcsolatunk. Azt hittük de jó lesz újra együtt. Tévedtünk. Annyira elszoktunk egymástól, hogy már minden idegesítette a másikat. Hogy miért ott ül, mit csinál, miért eszik stb. Annyira elharapódzott a helyzet, hogy már majdnem elváltunk. Mikoris végül kiborult a bili és mindenki elmondta az addig elszenvedett sérelmeit, és gondjait panaszait. Ki-meg-át beszéltünk mindent. Újra akartuk kezdeni. Az alapoktól kezdve építettük újjá a kapcsolatunktat. Nem mondom hogy nehéz volt, mert hazudnék. Kib*szottul de k*rvára nehéz volt!! Mindkettőnknek alkalmazkodnia kellett. Itt nem volt olyan, hogy csak én vagy te. Csak olyan létezett: MI. És erre minden felmerülő probélmakor emlékeztettük a másikat és együtt oldottuk meg. Megbeszéltük, hogy jó én ebben engedek, te pedig abban. Volt, hogy be kellett látni, hogy hibáztam. Na ez a legnehezebb. De megéri. Higyétek el MEGÉRI. Most egy éve volt annak, hogy majdnem elváltunk. Mindketten elmondhatjuk. hogy boldogabbak vagyunk mint amikor kimondtuk az igent. Kívánom, hogy nektek sokkal könnyebben menjen a problémák megoldása és megbeszélése. Ne várjatok vele a véksőkig. Lehet ti nem lesztek olyan szerencsések amilyenek mi voltunk. Ne hagyjátok ennyire elfajulni a dolgokat. Minél hamarabb léptek annál könnyebb lesz. De a kulcsszó: EGYÜTT. Ha csak az egyik akarja de nagyon, 2x annyira, sz*rt sem ér. Higyjétek el. Mi átéltük. A párom nagyon akart engem és a kapcsolatot és én annál jobban húztam el, mert úgy érzetm megfolyt. Remélem tanulságos mindenkinek a történetünk és nem hiába gépeltem be...