17 éves lány vagyok, és nem tudom mit tegyek a barátommal kapcsolatban, nagyon kiábrándultam belőle, de szeretem is, nem tudom, szakítanom kéne-e, vagy tűrnöm, nem tudom tisztán átlátni a helyzetet, tudnátok nekem tanácsokat adni?

Nyolcadikban ismerkedtem meg vele(egy osztályba kerültünk), és ő azóta szerelmes volt belém. Eleinte külsőre nem jött be, de mégis megfogott benne valami, és valahogy éreztem, hogy szerelmes belém, és azt is, hogy megbízhatok benne. Egy korunkhoz képest komoly kapcsolat alakult ki köztünk nyárra. Olyannyira, hogy az egész családjának bemutatott egy hónap után, egyszerűen oda volt értem. Olyan kis aranyos, tisztelettudó volt, és udvarolt nekem. Kilencedikben másik iskolába ment(én maradtam a suli gimi részében, de őt nem vették fel). Elkezdett teljes mértékben hanyagolni, ha találkoztunk bunkó volt... Elegem lett, minden nap sírtam, összetört a szívem. Szakítottam vele a saját érdekemben, és mert összeraktam magamban egy -mint később kiderült hamis-képet, amely szerint nem mert szakítani velem, nem akart már velem lenni. Pár hónapra rá szülők mindkét oldali unszolása miatt újra felvettem vele a kapcsolatot, szinte egyből mondta, hogy még mindig szeret. Egyre többet beszélgettünk, és egyre jobban összemelegedtünk, ám júniusig nem találkoztunk, de amikor igen, akkor összejöttünk másodszorra. Eleinte nagyon jó volt, aztán ide költözött a szomszédos lakótelepre, ahol nagyon sok a tróger, és ő is ilyenekkel barátkozik. Nem lennének rá különösebben rossz hatással, hisz ők mint normálisak a barátnőjükkel, ha nem akarna megfelelni nekik. Egyre taszítóbban viselkedik. Nagyon hamar felkapja a vizet, nem rejteget semmit, de nagyon csúnyán, flegmán viselkedik velem. Már féléve ez megy... sokat is veszekedtünk ilyenek miatt, bár az utóbbi időben már nem szoktunk. Amikor a barátai előtt lejáratja magát, hányingert kapok tőle(pl. bement egy iskolába, és az udvar közepére vizelt, és még akiknek bizonyítani akart is teljesen hülyének nézték, de ő ezt nem fogja fel, nem hisz nekem)... Én nem ebbe az emberbe szerettem bele, és ez csak egyre rosszabb is rosszabb... Mit tegyek? Sokan, akik nem ismerik a helyzetét, azt mondják, hogy szakítsak vele. Aki ismeri az azt, hogy várjak. De melyiket tegyem? Nagyon magam alatt vagyok mostanában, és ez a maradék kis életerőmet is elveszi. Viszont félek, hogy nem találok mást, aki a barátom régi énjéhez fogható, mert ő tényleg megbízható volt és normális...