Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Honnan tudjam, hogy mi a jó döntés? (többi lent)
24 lány éves vagyok és már majdnem 4 éve van párkapcsolatom. A barátom nagyon jó ember, nagyon szeret engem és a családom is oda van érte. Nem nagyon tudnék rosszat mondani róla. Én is szeretem, de már nem vagyok szerelmes. Ez az első hosszútávú kapcsolatom. Néha azt érzem, hogy szakítanom kellene vele, mert már nem vonz annyira, mint régen és bizonyos tulajdonságai néha már kifejezetten idegesítenek. Sokszor azt érzem, hogy szeretnék független lenni és más srácokkal ismerkedni. Nem a szex miatt, hanem, mert hiányzik az újdonság "varázsa", amiben egyébként se sokszor volt részem. Nem akarom, hogy pl. 5 év múlva ugyanez jusson eszembe, és arra gondoljak, hogy akkor miért nem szakítottam. Ugyanakkor félnék is egy szakítástól, mert mi rá a garancia, hogy mással jobb lenne?! Lehet, mire rájönnék, hogy hibáztam, már nem tudnám visszaszerezni a páromat és egész életemben bánnám. Nem akarom megbántani a barátomat és azt sem akarom, hogy rossz döntést hozzak. Nem tudom mit tegyek!!! Voltatok már hasonló helyzetben?
Értelmes válaszokat kérnék! Köszönöm!
Lehet rossz tanácsadó vagyok ebben a témában, mert eddigi kapcsolataimban én is megéltem ezt a dilemmát, holott a pasijaim közel se voltak olyan jók hozzám, mint ahogy te leírtad a tiéd. Én valahogy mindig azt éreztem, hogy nem lesz jobb pasi és azt kell megbecsülni, akink van.
Sajnos erre rá is fáztam, mert ők sajnos nem becsültek igazán. Még ilyen helyzetben is kegyetlen nehezen tudtam őket elengedni...
Nehéz ilyenkor dönteni, jól gondold meg.
22l
Sajnos azt kell mondjam hogy mindenképp szakítanod kéne vele, nem csak a saját, de az ő érdekében is, hiszen így mindkettőtök idejét pazarlod. Elveszed a lehetőséget tőle is hogy találjon mást aki őszintén szereti, mert bizony ha ilyen érzések vannak benned, ezek már valószínűleg jobbak nem lesznek, maximum ideiglenesen.
Garancia persze nincs rá hogy jobbat találsz, ez nem egy háztartási eszköz. De ha vele maradsz azzal magadat is becsapod és őt is. Előbb-utóbb szakítás, vagy megcsalás lenne a vége. És az szerintem senkinek sem jó :S Arról nem is beszélve ha így érzel vele kapcsolatban, soha nem leszel boldog, és lehet hogy nem találsz technikailag "jobbat", viszont az érzéseid azt mutatják hogy nem rá van szükséged. Nem olyan tulajdonságokkal rendelkezik a barátod ami téged, érzelmileg, testileg, lelkileg kielégít, kiegészít. Rgo mindenképp más kellene :/
hiába rendes srác,ha visz a véred. de csak akkor engedd el,ha már kifejezetten nyűgnek érzed az együttlétet és biztos vagy benne,hogy nem csak időleges fellángolás.
semmi garancia nincs, hogy mással jobb lesz és szinte biztos,hogy ilyen palit még egyet nem könnyen fogsz találni. és persze nem ártana vele is megbeszélni. ha olyan normális,mint ahogy írtad,minden követ meg fog mozgatni,hogy megtartson.
Persze a B variáció az hogy maradsz vele, nincs ló jó a szamár is alapon (mert drasztikusabban nézve erről van szó), berendezel egy kényelmes kis életet, amiben megszerezheted az átlag dolgokat, élményeket. De soha nem leszel vele úgy boldog, ahogy az egy párkapcsolatban kéne hogy legyen.
Az ilyen kapcsolatokból lesznek későb 1-2 gyerek után a válások, mert most még beletörődsz, aztán egyszer x év után telelesz a pohár. Ma már nem a középkorban vagyunk hogy hozzáadnak valakihez és boldognak kell vele lennünk, akár tetszik akár nem. Ma tovább lehet lépni, keresni mást, egész addig még meg nem leled a megfelelőt. Igazán nagy kompromisszumokat ráérsz 50 évesen kötni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!