Hogyan szokhatnék le erről?

Nagyjából minden férfiben azt keresem, hogy mi benne a vonzó, elképzelem, hogy milyen lehet az ágyban vagy épp egy kapcsolatban. Bármilyen férfivel beszélek, arra gondolok közben, hogy simán az enyém lehetne, ha akarnám, és biztos, hogy tetszem neki. Ha egyetemre megyek, akkor csak olyan órákra szoktam járni, amit férfi tart (szerencsére nagyon kevés van, amit nő, szóval ez nem baj), és ott is arra gondolok, hogy tuti egyből amint első órán rámnéz az adott tanár, egyből megtetszem neki, és ráadásul még sajnos tényleg így is van! De ha bárhová elmegyek szórakozni vagy ilyenek, akkor is erre gondolok, hogy teljesen mindegy mit teszek, akivel csak szóbaállok, biztosan megtetszem neki.

Kérlek, segítsetek, hogy leszokhassak erről, bármilyen tanács jól jönne!

Ez így több okból is rossz, egyrészt van barátom, tehát ez nem érzem fairnek vele szemben, másrészt a pasik általában ezt megérzik szerintem (pedig cseppet se vagyok ribancos se külsőre, se viselkedésre, csak gondolatban), és tényleg engem akarnak, de ugye nincs esélyük, mivel amúgy én nem akarok senki mást a barátomon kívül. De valahogy nagyon kell ez az érzés, hogy mások akarjanak engem.

Mi lehet a baj? Mit tehetnék, hogy ne legyen erre szükségem?