Párkapcsolati probléma, tanácsra vagy csak véleményre lenne szükségem?! (Minden más a leírásban)

29/f vagyok, (volt) barátnőm 25/l.

Távkapcsolatban voltunk 4 éven át. Össze szerettünk volna költözni többször is de mindig keresztűl húzta valami (nem a konkrét költözést). Iskola, párkapcsolati bizonytalanság.. szóval volt sokminden (szerintem a legtöbb pont a távolság miatt volt).

Ezek mellett volt egy anyagi faktora is a dolognak amihez többször is idő kellett. Pár éve meghalt édesapám akitől örököltem egy házat. Ezt nyár közepén úgy nézett ki, sikerül eladni. Az ebből bejövő pénzt szántam a költözésre illetve a közös életre. Ő ekkor dolgozott, szezonális munkát végzett szintén a költözéshez. Ősz elején megbeszéltük, hogy halottak napjáig várjunk mert családi dolgai miatt jó lenne ennyit még várni. Közben a házból sem jött meg a pénzem mert a vásárlónak problémája adódott a rendőrséggel. Így én is örültem valahol, hogy megtudjuk várni az új vásárlót (lettek új vásárlók)

Az új vásárló novemberig sem tudta kifizetni így nov1 után ott voltam, hogy nem tudtam mit tegyek. Ebből több feszültség is lett közöttünk bár nem beszéltem neki ezekről az okokról. Én közben gondolkodtam más dolgokon is, pl hogy 4 év után megkérjem a kezét illetve, hogy karácsonyra egy római vakációval lepjem meg (olcsó fapados repülővel, semmi luxusdolog..)

Ezt meglepetésnek szántam így nem beszéltem ezekről neki. Viszont, hogy legyen pénzem erre, pár hétig (4) nem találkoztunk. Nem tudtam elmondani neki miért, de gondoltam kibírjuk hisz volt már ilyen eset. A 4. héten ő közölte, hogy nem bírja tovább ezt a távkapcsolatot mert hiába jövök le hozzá hétvégente, hétközben mégsem lehet velem. Én szinte (1-2 nap ráhagyással) mondtam neki, hogy semmi baj, költözzünk akkor. Viszont ő már nem szeretett volna mert a barátait nem akarja itthagyni. Azon barátait akik abban a 4 hétben voltak mellette.

Ezután még nem szakítottunk de ő azt mondta, nem tudja mit szeretne. Ez így ment szilveszter elötti napig amikor már én sem bírtam ezt, így elmondtam neki, hogy miért nem találkoztunk 4 hétig illetve, hogy a kézkérésen gondolkodtam.. Sajnos nem történt érdemi reakció így addig faggattam, hogy mégis mit akar (mert hát csak úgy a levegőben nem lehet lenni, illetve én sem bírtam már idegileg ezt a bizonytalanságot) míg azt mondta nem szeretne velem lenni.

Ezután még egyszer lementem hozzá, hogy a szemébe is elmondhassam mindezt illetve, hogy nagyon sajnálom, hogy nélkülöznie kellett engem. Sajnos ugyanazokat mondta amiket már elötte is, hogy nem szeretne kapcsolatot, új életet akar.

Én azóta is keresem, néha ő is engem. Ezek alatt próbálom neki jelezni, hogy mennyire szeretem és mennyire sajnálom mindezt.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy két évvel ezelött majdnem ugyanezen okokból ugyanígy szétmentünk. Ugyanígy ő szakított velem. Akkor két és fél hónap után megbocsájtott és újra egy pár lettünk.

Igazából nem tudom mit tehetnék?! Szeretem, szerettem elötte is. Nem akartam hülyeséget csinálni de nem tudtam, hogy ennyire szarul jön majd ki ez az egész. Ő is szeretett (talán még most is szeret, ezt abból gondolom, hogy keres és ír ő is miközben tudja, hogy én miért teszem..), sőt, nagyon is szeretett. Voltak vitáink amiket sokszor nehezen kezeltünk de mindkét oldalról megpróbáltunk normálissak maradni ilyenkor.

Annyit még, hogy ő jellemzően hirtelen haragú és makacs. Vagyis hirtelen képes változtatni a hangulatán illetve sokszor mond olyan dolgot amit aztán késöbb megbán.. legalábbis én ilyennek ismertem meg (bár ő biztos cáfolná most ezt:) )