Új szerelem, új család, új társaság?

Sziasztok! Azt hiszem, a mostani helyzetemben többen is voltak/vannak, de nem láttam konkrétan ilyen kérdést. Arról van szó, hogy a mostani kapcsolatom az első komoly, a mostani barátomat pedig az első igazi szerelmemnek gondolom (előtte mind pajtásszerelem volt). Annyi a lényeg, hogy mivel ez az első, ezért számomra nagyon nagyon nagyon fontos, épp ezért égető a problémám: a barátom mostanában elég csúnyán viselkedik velem, sokszor tesz olyat, amivel nagyon megsért, és még bocsánatot sem kér érte. Tudom, én is hirtelen haragú vagyok, de jó pár utálatos és ronda szót nem érdemeltem ki. Egyre inkább hajlok affelé, hogy ilyen fiatalon én ezt nem érdemlem, és jobb lenne kilépni belőle. Néha sodródtunk már szakítás felé, akkor együtt oldottuk meg a dolgokat, de most ha azt mondom, legyen vége, azt mondja, nem érdekli, de igazán komolyan sem veszi, mert tudja, nem tudunk elszakadni egymástól. Amúgy még most is sokszor kedves, nagyon szeretek vele lenni, szeretem is, de sokmindent nem tudok lenyelni, és emészt ez a sok sok rossz élmény és emlék. És itt jön a fenti kérdés: az is a gondom, hogy nagyon félek az ismeretlentől. Félek, hogy a következő még rosszabb lesz, plusz a barátom családja szinte családtagként tekint rám, és én is imádom őket, és én nem akarom előről kezdeni ezt az egészet. Most van kialakult közös életünk, imádom a rokonait, szeretem a barátait...most megint előről kellene kezdeni, és ettől is félek, hogy megint új közeg, oda beilleszkedés, de ami a legfőbb, hogy félek attól, nem találok soha olyan barátra, amilyenre szeretnék, és megint összetörne a szívem, és én ezt nem akarom! Mit tegyek? Szakítsak,vagy próbáljam elfelejteni? Olyan szörnyű, mert ezzel nem csak az első szerelmemet veszíteném el, hanem vagy felét a jelenlegi életemnek. Ráadásul én még csak vele voltam...(gondolom értitek:)) és ez is azért nyom a latba...elsők voltunk egymásnak. Lehet, zavarosan fogalmaztam (és hosszan) de mikor erről beszélek, nagyon zaklatott leszek. Segítsetek, adjatok tanácsot légyszíves!