Kívül állóként, jó ötlet ha így döntök?

Van egy két és fél hónapos kapcsolatom. Az elején 1- 1,5 hónapig minden nap, együtt voltunk. Mivel barátok voltunk régebbről, az ismerkedős szakasz kimaradt. Mindenhova együtt jártunk. Aztán megváltozott a barátnőm, nem tudja miért, én sem. 4 napja "szünetet" kért, hogy neki időre van szüksége. Kérdések között hagyott. Ha nem érdekelném, akkor már hívott volna szerintem, mivel így beszéltük meg, és egyszer úgy is fel kell hívjon a halomnyi ruha miatt ami ott van nála. Na szóval, agyaltam, cívódtam és kérdések 100 át olvastam ebben a témában itt GYK-n . Minden napom így indult, de soha nem lettem előrébb, mivel mindig találtam egy másik kérdést, ami felcsigázott. Például, ha láttam hogy van neten, elkönyveltem, hogy nem akar velem lenni, azért nem is ír, de akkor meg kérdeztem magamtól, hogy miért nem hív már, és zárja le? És a kapcsolati állapotot miért hagyja úgy? Aztán jött, hogy lehet leszarja.. Aztán arra rá mondtam, hogy de hiszen itt meg sírt, meg bújt.. Lényeg a lényegben: 4 napja gondolkodik, vagy a tököm tudja mit csinál. Holnap úgy is látom iskolában, és holnap odamennék hozzá, 2.-3. szünet után(addig megnézném keres e) , hogy este rá ér e? Elmennék hozzá este, és a következőt mondanám:

Szia, na szóval azért jöttem, mert átgondoltam magamban a dolgokat. Át értékeltem magamban mindent. Eddig veled voltam, akárhol voltam, boltba, utcán, nálatok, nálunk, bankba, akárhol. Hozzá szoktam, hogy ott vagy mellettem, ezért ha nem is láttalak, már egyből hiányoltalak, és mikor tudtam hogy itthon vagy, csörögtem, hogy találkozzunk. HIBA volt. Tudom, mivel ez csak rontott a dolgokon. Viszont, benned attól függetlenül kialakult egy érzés, elmondásod szerint, szeretet, ugyanúgy hiányoztam, és ugyanúgy jó velem, mint neked én velem.. Nem is bonyolítom tovább. Akár mit csináltál ebben a 4 napban, elég kellett legyen. Felesleges ezen, heteket rágódni. Ha azt érezted ebben a négy napban, hogy jó szabadnak lenni, hogy nem vagyok egyfolytában a seggedben, de azért hiányzik, hogy néha megcsókoljalak, hogy megöleljelek, egyszóval hiányzom, akkor ez nem változik szombatra se. Ha az volt benned, hogy jó egyedül lenni, de nincs is szükséged arra ami volt, akkor az sem változik szombatig. Felesleges ezen rágni magad, én rágódtam sokat, hogy voltál neten, de ha voltál neten, akkor nemérdekellek, ha nem érdekellek, miért nem hívsz.. hagyjuk abba. Nem éri meg, mert úgyis az lesz a döntésed egy hét múlva is ami ma. Akár negatív-akár pozitív. Én folytatnám ezt a kapcsolatot, de lényegesen kevesebb találkozással. Nem találkoznánk, mondjuk csak hetente 3x vagy hétvégén, vagy ahogy igény van rá, és ahogy a másik engedi. Ha mondjuk te ráérsz szombat este, én is ráérek, de te egyedül akarsz filmet nézni, és pihenni, akkor én ezt elfogom fogadni. Mostmár minden szájhúzás, belső rossz érzés nélkül. Erre volt jó a négy nap, hogy ezeket ne megjátszanom kelljen, hogy elfogadom, hanem szívből érezzem. Én folytatnám, mert jó volt mikor együtt voltunk minden.. te hogy érzed?