Tanácstalan vagyok és már hülyén is érzem magam. Mit tegyek?

Sziasztok...Elég komoly a dolog..de lehet, h csak én érzem nagyon annak... Mindenesetre fáj. Szóval, 1.6 éve vagyunk együtt a mostani párommal. - együtt lakunk. Nagyon jól ment minden az elején...de ebből a 1.6 évből, csak fél év volt nagyon szép..ezután hirtelen, még magam sem vettem észre, de elromlott...illetve, megváltozott a partnerem. Elég negtatívan. Ez az egész úgy kezdődött, fél év után elment dolgozni...és rá 3 hónap múlva, elkezdett nem foglalkozni velem, nem puszilt meg, nem kaptam meg tőle azt az odafigyelést, amit azelőtt kaptam...elkezdett hanyagolni az ágyban is...türelmes voltam, de egy idő múlva feltettem neki azt a kérdést, van valakid? - mondta, h nem.. kérdeztem miért vagy ilyen? - mert sok rajta a nyomás. Teltek az idők, de nem változott...elkezdtem féltékeny lenni, h már pedig biztos van valakije, mert hozzám nem jön...és elkezdett bántani lelkileg...ott bántott, ahol a legjobban fájt... Tudta jól, h szeretem, s ezt ő kihasználta. Elkezdett gépezni, zenélni, fűvezni... és ez neki többet jelentett, mint én..nem fordított rám figyelmet. Egy időre megváltozott...jó irányba.. De mára már más panaszaim vannak... Az előzőkhöz hasonlóak, de még az is közre játszik, hogy mára egyre durvább kijelentéseket tesz... pld.: bejelölte egy olyas személy, aki engem zavart..nem vitáztam. Kérdeztem, fogadjam el? - meghúzta a vállát, majd én döntsem el...Oké. Kijelöltem, és erre bepöccent.. de ő mondta, h rám bízza, őt nem érdekli...és ez miatt összeveszett velem, és mondja, h inkább szakítsunk, mert ő neki erre nincsen szüksége. Ilyen miatt ilyent mondani? :S és mondta tovább, egyre jobban taposódott a lelkembe...hogy őt már nem érdekli, h kivel lesz valami, meg hasonlók..tehát leszarja, ha én esetleg összejövök mással....én nem veszekedtem vele, mikor ő ezt kérte tőlem, ne fogadjam el. meg sem kérdeztem, h miért..mert átéreztem az ő helyzettét...Tehát, én mindennap megteszek neki mindent...kedvére főzök, stb...kedveskedek neki, de ő nem ad nekem viszonzásul semmit...ilyenek vannak, h havi 3 aktus, de az is úgy, h csak ő megy el..5 perces együtt lét...megörülök már. 27 éves...én meg 21...azt mondja szeret, de én nem hiszem el, hisz megtud lenni nélkülem akár hónapokig is...nem ad esti puszit..nem simogat meg napi legalább 1 szeri alkalommal sem, mikor együtt vagyunk, mikor szabad ideje van... Nem is tudom, már fontolgatom, h keresek valakit...egy megértő társat, kinek én leszek az első, ki sosem bánt meg, ki viszonozza érzelmeim kedvességét...:S Gondolom külső nézetre úgy hallatszik a dolog, h nem szeret már..vagy megcsal?! ... Válaszokat előre is köszi !