Nem szeret már? Leírnám a történetem/történetünk! Nagyon megköszönném ha valaki végig olvasná és válaszolna!

Szerintem mond meg neki hogy tartsunk két hét szünetet mert már nemlátod benne azt a kezdeti fellángolást

na adj egy pacsit :D

Mindenekelőtt megkérnélek, hogy használd a Shift billentyűt, a mondandód megfogalmazásakor. Nem csak "nyelvtanilag" lesz helyes, de olvashatóbb is lesz a szöveg, ezáltal többen veszik majd a fáradtságot a szöveged végigolvasásához. És most a válasz érdemi része: A férfiaknál valóban tapasztalható egy ilyen jelenség: Megküzdenek a nőért, viszont, amikor azt érzik, hogy a kihívásnak megfeleltek, megvan a préda, akkor visszavesznek félgőzre. (Ezt értsd jól.) Ekkor a nőnek tudatosítania kell a férfiban, hogy őérte mindennap meg kell küzdeni. Viszont ebben egy nagyon finom egyensúlyt kell megtalálni, mert ha azt tapasztalja, hogy amit egyszer meghódított, már az is "ellene fordul", extra igényei lesznek, akkor elmegy a kedve az egésztől. A férfiaknál egyszerűen másképpen működnek a dolgok. Ezt kell mindkettőtöknek tudatosítania: Neked tudatosítanod kell, hogy belé nincs kódolva a te ilyen igényeid kielégítése, hogy ez nem az ő "nemszeretetének" a jele, neki viszont tudatosítania kell, hogy te ezt igenis igényled. Ennél pontosabb receptet nem tudok, és úgy érzem, hogy itt nem is kaphatsz, mert ezt nektek egymással kell "elintézni".

20 F

Miért, egy embernek nem lehetnek problémái, amiket te nem tudsz elfelejtetni? Hát drágám van ilyen, az élet nem fenékig tejfel. Egy pasinak is lehet rossz időszaka, nem tudja mindig poont ugyan azt nyújtani amit te éppen elvársz... Minden esetre ha ez hosszú távon fennmarad te döntöd el, hogy kell-e neked így, vagy nem. Erőszakoskodni felesleges h jajj miért nem vagy ilyen vagy olyan... Esetleg párszor megjegyzed, hogy rosszul esik hogy úgy érzed nem elég figyelmes stb...Aztán ha fontos vagy neki, idővel próbál "jobb" lenni.

Amúgy meg... mondd meg neki hogy de igen is, attól hogy az ővé vagy, ugyan úgy kell tennie érted, minden nap, hogy maga mellett tartson, mert senki sem akar egy olyan pasi mellett maradni, aki nem értékeli Őt. De ez fordítva is igaz..te is megpróbálhatsz a kedvében járni, nem csak a férfi teperhet.

Most lusta vagyok elolvasni a többi hozzászólást, hogy nehogy ugyanazt elmondjam, de nézd el, ha mégis.

Pontosan így voltam én is. Csak értem 6 hónap harc folyt ilyen-olyan lelki okokból kifolyólag.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy megváltozott a párod, mert egy ember nem változik meg sem egy nap, sem egy hónap alatt, hacsak valami trauma vagy hasonló nem éri.

A kezdeti láng fokozatosan kezd csökkenni. Nem tart az míg a világ. De amíg a láng tényleg láng, és nem kialudt parázs, addig kell egymással törődnötök, apró figyelmességekkel. A szerelem egy idő után átalakul bensőséges szeretetté, ami (szerintem) sokkal többet ér a szerelemnél, sokkal nehezebben múlik el. Tapasztalataim alapján.

Én a mostani barátommal majdnem 3 éve vagyok együtt, rengeteg tapasztalatot hagyva magunk után. Szerelmes valójában sosem voltam belé, napokig tartó fellángolások azok voltak, de ami most van, az valami csodálatos.

Eleinte rengeteg bókot, szép sms-t, költői sorokat, metaforákat kaptam tőle, aztán ez majdnem teljesen megszűnt. Hidd el, én is ezt kérdeztem... tőle is, nemcsak magamtól, hogy szeret még vajon? És valahogy nem tudtam hinni abban a 'szeretlek' szóban, mert nem éreztem semmi varázst már. Ahogy telt az idő és jöttek vele a nehézségek, amiket együtt éltünk meg, abból rájöttem, hogy ami köztünk van, valóságos.

Ezzel azt akartam mondani, hogy a ti kapcsolatotok bár még friss, ha néhány hónap múlva sem érzel a lelkedben változást, akkor lehetséges, hogy nem illetek össze.

Figyelj a barátodra, hogy a napjait hogyan éli meg stb. A fáradtság elég ok lehet az elhanyagolásra, ugyanis akkor sem kedve, sem energiája nincs nemhogy a barátnőjéhez, még magához sem.

Sok sikert! L/17

Szia! Nagyon igaza van a 8-as csajnak, én is nagyjából azt tudnám neked leírni, ezért nem kezdek itt fogalmazgatni hosszú választ. Annyit tennék még csak hozzá, hogy igazából minden párkapcsolatban természetes az, amit leírtál, ne érezd azt, hogy ez csak veled történik. Ha jól értem, arról van szó, hogy volt a kapcsolatotokban egy kezdeti fellángolás, rózsaszín ködös időszak, amikor tepert érted, és most, hogy meghódított, visszavett a tempóból, és jobban törődik magával, munkájával, fáradtságával, ingerült lett stb. De ez nem azt jelenti, hogy nem szeret, csak már nem tartja szükségesnek kifejezni, mert nem érzi, hogy tepernie kell érted. Ilyen esetben tényleg az segít, ha sokat vagytok együtt, programokat szerveztek, sokat vagytok ágyban... De ha továbbra is azt érzed, hogy elhanyagol, akkor mondd neki, mit érzel, és ha szeret, változtat rajta. Ha nem változtat, és továbbra is elhanyagolva érzed magad, akkor viszont tényleg valami gond van.

Szokott amúgy virágot, csokit, ilyeneket venni neked?