Megkaptam amire vágytam, de most mégsem elég jó. Miért?

18 éves lány vagyok, lassan 2 hónapja vagyunk együtt a barátommal. Róla annyit kell tudni, hogy 19 éves, de koránál érettebb felfogású...ő számomra a tökéletes férfi, intelligens, udvarias, szexi, izmos, helyes, még a szex is nagyon jó vele.. Szinte minden rendben volna, érzem, hogy szeret, fontos vagyok neki és ez nagyon jól esik a csalódások után.

Viszont, valami mégsem kerek.. Mintha vele nem tudnék eleget lelkizni, nincsenek meg a számomra fontos filozofálós, éjszakákat átbeszélgetős, lelkileg egymásratalálós pillanatok. Annak ellenére, hogy szeretjük egymást, mégis mintha távol állnánk egymástól lelkileg.. Tény, hogy teljesen más körülmények között nevelkedtünk (náluk idilli család, nálunk mindennapi lelkiterror), más az értékrendünk (neki fontos a pénz, az egzisztencia, nekem meg a spirituális fejlődés, a szeretet), sok köztünk az ellentét ez nyilván közrejátszik, és igen, mindketten mást "hoztunk otthonról". Ki lehet ezt küszöbölni?

Mikor együtt vagyunk, jól érezzük magunkat, minden szép és jó, dúl a szerelem.. Viszont mikor úgy adódik, hogy nem tudunk találkozni, vagy összekapunk, olyankor úgy érzem hagyni kéne a csudába :( nagyon rossz így.. Pedig tudom, hogy eddig egy ilyen srác sem volt az életemben, aki tényleg olyan, mint ahogy megálmodtam.. Nem akarom elveszíteni.