Szakítanunk kéne? SOS. (hosszú)

A barátommal másfél éve vagyunk együtt. Futókalandnak indult aztán szerelem lett, de néha még is úgy érzem, hogy a sokszor ígért "örökké együtt" nem teljesül be. Nagyon szeretem őt, és nem tudnék nélküle élni, de azt veszem észre, hogy egyre többször idegesítenek a szokásai, és kevésbé vagyok vele türelmes. Pl: Eleinte örültem neki, hogy végre találtam egy olyan srácot aki mindig talizni hív, engem választ a barátai és a gépezés helyett, büszke rám hogy az övé vagyok és ha tehetné minden napját velem töltené.. Most pedig ahogy csak tudom csökkentem a találkozókat és amikor vele vagyok akkor is egyre gyakrabban nézem az időt és sokszor már alig várom, hogy hazamenjen. Idegesít, hogy a másfél év alatt eddig 4x voltam náluk ezen kívül se moziba, se bulizni, se korizni mégcsak egyszerűen a városba sem megyünk fel, hanem folyton itt van nálunk (csak az első pár hónapba jártunk el ilyen helyekre). Én ezt többször is szóvá tettem neki, és először annyi volt a válasza, hogy "ne várd el, hogy otthon üljek veled." ezen nagyon felkaptam a vizet aztán egyszer áthívott, majd megint megint folytatódott minden a régiben. De nem is ez a legnagyobb problémám.. Szeptember óta, elvárja, hogy én minden szünetben írjak neki (mivel mind2őnknek van telófésze) és van hogy 2 napig veszekszünk azon ha nem írok neki egy szünetben és nem adok nyomós magyarázatot, mert ő egyből arra gondol, hogy én pasizok és idegesíti, hogy vele nem foglalkozok... Ha itthon vagyok és mondjuk kimegyek kajálni és nem írok neki 20 percig akkor mikor megnézem telefonom legalább 30 nem fogadott hívás vár tőle.. És leordítja a fejem, hogy miért nem szóltam neki, hogy miért nem fogok írni?! Az utóbbi időben folyton hazudok neki, hogy nehogy vitázzunk ezek miatt. :( Hiába mondom neki, hogy ne ellenőrizgessen, egyszerűen nem változik.. Hogyan értessem ezt vele meg? Meg lehet megmenteni még ezt a kapcsolatot? Mit tegyek hogy olyan legyen mint rég?