Szerinted milyen a fiú-lány barátság?

Másabb mint a lány-lány, fiú-fiú barátság

Nem beszéled meg h mikor görcsölsz amiatt, meg nem is kapsz akkora medvepuszit, mint amit ők adnak egymásnak.

De szerintem lényegében, jobb mint egy lánnyal jóba lenni

Lányoknál vagy az első számú vagy, vagy egy senki, akinek a képébe mosolyognak, de a háta mögött egy kva vagy, aki irigy a karkötődre...-.-"

Nekem javarészt fiúbarátaim vannak, mert engem kvára nem köt le se a táska kinézete, se a műköröm, se az hogy Don Huan milyen férfias volt tegnap. Engem a foci, a cod, a forma1 , és egy baráti összejövetelen az aranypéntek adta olcsóbb árak. És mégsem én fetrengek részegen az út szélén...

Nekem az kell, hogy a reggeli csá spanci köszönés őszinte legyen, nem egy mályos szia, és a mögötte rejlő rosszindulat.

Lányosan öltözködöm, szeretek néha igen csinosan öltözni, de szeretem hogy nem néznek le egy melegítő pulcsiba, tornacsukába, és egy egyszerű farmerba. Szeretem hogy szünetekbe összeülünk 15-en, és megy a szívatás, de nem megharagudás, és nem úgy megy, hogy 5x 3-as fők ülnek a teremben.

Háát, komplikált. :) Főleg, ha valóban "fiú-lány", és nem "férfi-nő" barátságot veszünk, mert akkor jönnek a jó kis pletykák, és mindenki mástól azt hallgathatod, hogy a másik többet érez, mint te. Oké, ez egy eléggé speciális esete (talán) a fiú-lány barátságnak, de én most éppen ezt élem meg...

Én nem csak fiúkkal, vagy csak lányokkal érzem jól magam, mert én is lány vagyok, nagyképűség sügérnek nyilvánítani az összes többit, és általánosítani. Nagyon sokféle lány van, nem mindenkit a körömfestés érdekel. Én nem is ismerek olyan lányt, akit csak a körömfestés érdekelne, meg a divat. De ez mellékes. Az megint más, hogy néha az ember jól érzi magát a másik nem társaságában. Jobban érzi magát, inkább úgy fogalmazok. Mert néha bizony elkél egy fiú véleménye, és sokkal inkább hiszek neki, mint egy lánynak.

Azt is le kell, hogy szögezzem, hogy a fiú-lány barátság nem abban áll, hogy valaki 10-15 fős, jórészt fiúkból álló társasággal érzi jól magát. Az inkább "haverkodásnak" számítana. Az, hogy valakik együtt "hülyülnek", szintén haverkodás, szerintem akik azért fiú-lány barátságban vannak, azok elsősorban beszélgetnek. Sokat. És gyakran kettesben. És nem csak azt a "jópofizós", kemény, laza, és vagány oldalát ismerik a másiknak, amit a külvilág felé mutat. Szerintem az olyan egy felszínes kapcsolat,nem barátság. Esetleg olyan dolgokat is tudnak a másikról, amit senki más nem tud,legalábbis az adott közegben, vagy nem sokan tudnak. Tömören szólva, a bizalmába avatja a másikat. Persze én is úgy írok, hogy részese vagyok egy ilyen "fiú-lány barátságnak", tehát amit írtam, eléggé magamról mintáztam. De nem hiszem, hogy ne lehetne fogalmam a dolgokról, vagy hogy ez máshol másképp működne.