Ez most akkor mégis mi? O. o Vajon, mit gondolhat? Lehet-e ebből valami?

Márciusban összejöttem egy sráccal- nevezzük mondjuk "X"-nek(egy haveri társaságba tartozunk). Körülbelül egy hétig voltunk együtt, majd úgy gondolta, hogy ez neki így nem megy...de esze ágában sem volt közölni ,hogy mi zavarja...az ég világon semmit sem mondott..pontosan ez volt a baj.(már köszönni se köszönt, nemhogy egy kis csók vagy puszi...ááá. Egy sziát sem volt képes hozzám vágni).Aztán -úgy érzem jogosan- felhúztam magam és rákérdeztem, hogy ezt mégis hogy gondolja. A válasz annyi volt, hogy nem tudja..Ő gondolkodott rajta, hogy beszéljünk, de aztán mégsem jött össze a kísérlet.

Az elkövetkező egy hónapot hónapot:S próbáltuk-illetve csak én próbáltam-átvészelni, sértődések, fétékenységi jelenetek és piszkálódások nélkül, több-kevesebb sikerrel...Majd egy jól sikerült party során, úgy tűnt, mégis lehetne valami, csak senki sem tudja, pontosan mi...Ez az állapot úgy 12 órán át tartott, amíg teljesen ki nem józanodtunk..:S:D Majd ismét eltelt pár hét, továbbra sem lankadt az érte való lelkesedésem és hibáztam... Lefeküdtünk. Az elkövetkező napokban vártam, hogy mikor hív, találkozunk, beszélünk, de semmi. Nem nyúztam tovább magam, gondoltam a felejtés legegyszerűbb módja, ha találok valaki mást...Rosszul sült el..Történetesen a valaki más egyik legjobb barátja nagyon is jó viszonyt ápolt vele, így megtudta. Nem forszíroztam tovább a dolgot, úgy tettem, mintha nem bántam volna meg semmit- elvégre nem jártunk. A legjobb barátnőmnek- annak reményében, hogy vissza fogom hallani-.-\' -annyit mondott az ügyről hogy EZEK után SEMMIT nem akar tőlem... Rosszul esett, de jogom már nem volt, hogy jelenetet rendezzek vagy akármi más, így maradt a felejtés...

Ami nem ment egykönnyen, egészen addig amíg meg nem ismertem valakit. Ebből a valakiből lett a legfrissebb exem:D. Inkább nem is részletezem, mennyire csúnya vége lett annak a kapcsolatnak, mely körülbelül egy hónapig tartott...:S Nagyon magam alatt voltam miatta, de tartottam magam. Közben X-nek is volt egy hasonlóan fájdalmas szakítása, mint nekem, így mint 2 jó barát, szigorúan baráti alapon- gondoltam akkor-kisírtuk magunkat szó szerint. Párszor próbálkozott, de nem ment semmire. Úgy tűnt, tiszteletben is tartja. Ki tudja, miért, de még "a legfissebb exszel" való szakítás utáni első találkozásom alkalmával, mintha kifejezetten védeni akart volna és próbálta úgy intézni, hogy akárhányszor egy szobában vagyunk, ő is a közelemben legyen- vagy azt akarta jelezni, hogy még mindig az övé vagyok:S.

1 héttel később egy sátrazás alkalmával búfelejtésként ismét lefeküdtünk:S Nem állítom, hogy nem esett jól, de azért erősen kétlem hogy ez így egészséges dolog lenne- pláne, hogy mindketten 17 évesek vagyunk. Ekkor azonban a védekezésről sem megfelelően gondoskodtunk, bár szerencsére nem lett semmi baj.Innentől kezdve körülbelül 1 héten keresztül már-már idegesítően sokat érdeklődött a hogylétem felöl...Megnyugtattam, hogy semmi baj.

Aztán X és az ex, hetekkel később, mikor épp nem értem rá, összefutottak...Feltételezem minimum 1×, mint közös téma, előjöttem(ez már önmagában frusztráló számomra- az életem 2 külön felvonása, ne keveredjenek össze:S)

Majd elmentünk pár ismerőssel egy szórakozóhelyre, ahol nem 1 ember próbált a közelembe jutni, valakinek sikerült is átjutni a "testőrgárdán" vagyis a barátok gyűrűjén.xD Ezen szerencsések szóba elegyedhedtek Xszel, aki finoman tudatta velük, h nem hagynak velük kettesben, 3asban vagy akárhogy... Hazafelé menet ránk törtek a hormonok, illetve csak a szeretet hiány, és smároltunk...szeretett volna többet is, de nem akartam még inkább kiszolgáltatottá tenni magam... Ez nem tetszett neki és besértődött, amire az én reakcióm az volt hogy összeszedtem a cuccaimat, bevágtam magam után az ajtót és angolosan távoztam..Azóta ha találkozunk nem kommunkiálunk túl sokat, az üdvözléssi szertartásokat is a lehető leggyorsabban bonyolítjuk le és bár nem ülünk, állunk egymás mellett mégis a szemünk sarkából figyeljük a másikat, mintha csak ellenőrizni akarnánk valamit...

Valahogy senki más közeledését nem akarom fogadni, csak az övét... Amire ahogy látom, fölösleges várnom.

Amit nem értek, ha tényleg csak arra kellek neki hogy a szexuális étvágya ki legyen elégítve, miért nem keres valaki mást, akivel talán több mindent megélhet és miért bukkan fel mindig ha valakivel 4szem közt beszélek, és vajon miért érzem úgy, mintha féltékeny lenne?