Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Beteljesülhetetlen szerelem!? Mi ilyenkor a teendő?
A történetnek 4 szereplője van, két pár. Nem ismerték egymást. Volt egy buli, ahova merő véletlenből az egyik pár női tagja és a másik pár férfi tagja éppen egy vita után, lelkileg "megottyanva" érkezett, egymásra találtak, kisírták a problémáikat egymásnak, majd szórakoztak, jó érezték magukat. Ennek a női szereplője vagyok én.
Akkor a sráccal kicsit elszaladt a ló, eszméletlenül tepert, de ellenálltam. Azóta nem telik el úgy nap, hogy ne beszélgettünk volna, találkoztunk is. Egyre világosabbá válik mindkettőnk számára, hogy mi ketten sokkal inkább összeillenénk, mint egyenként a saját párjainkkal. Mégsem lehet... Mindkettőnket várnak haza, megvagyunk, nem lenne tisztességes. Ő összeköltözés előtt áll, a párja a fél életét feladta érte, mi olyan válság megoldásának a vége felé jártunk, ami a kapcsolatunk boldogságát jelentené végre.
Még is hogyan lenne legegyszerűbb elengednünk egymást?
Hosszú, fárasztó, és fájdalmas dolgok ezek... Szerintem egy ilyen dolgot NEM SZABAD ANNYIBAN HAGYNI! Bár a döntésen nagyon szép, tekintettel vagy mások érzéseire. Ez nagy dolog, és becsülendő tulajdonság. De nézd, egy életed van. Ha egyikőtök sem jó... Használjátok ki a szituációt, elvégre NEM VÉLETLENÜL találkoztatok azon az estén!
Ismerek egy párt... A történetük hasonlít a tietekre.
Adott volt két pár, mind a ketten egy hónappal voltak a házasság előtt. Az egyik férfi, és a másik nő megismerkedtek az esemény szervezésén - egy helyen lett volna az esküvő, két egymást követő napon. Eltelt három hét, megbeszélték, hogy mind a ketten kilépnek a kapcsolatukból. Aztán átették az esküvőt két hónappal későbbre... Összeházasodtak. Azóta van 8 gyermekük ( fiú, egy lány:))
Ne azzal foglalkozz, mi lesz... Hanem hogy mi van! Ez az én tanácsom. Remélem nem bizonytalanítottalak el, de tudtam segíteni.
Minden jót, remélem minden jól sül el!
Kedves 2. válaszoló, ez szép történet volt, kicsit beleéltem magam, bevallom. :(
Nagyon nagyon rossz érzés. Nem gondolom, hogy ez lila köd lenne, egyszerűen vonzódom hozzá, nem is kicsit és minél inkább megismerjük egymást, annál inkább érezzük, hogy rengeteg közös van bennünk. Amit én szeretek, azt szereti ő is, azonban egyikünk párja sem tolerálja. Minden egyes új infónál, amiről kiderül, hogy ebben is passzolunk, megdobban a szívem, hogy b*sszus...
Nem történt köztünk semmi "köszönő puszin" és egy ölelésen kívül, de mintha a szívemet tépnék ki.
A kérdésem nem mellesleg már tárgytalan. Túl bonyolult az életünk jelenleg ahhoz, hogy váltani tudjunk. Megállapodtunk, hogy úgy lesz a legjobb, ha egyelőre többet nem találkozunk. Minél többször találkozunk, annál inkább habarodunk egymásba és nem kellene egy bizonyos határt átlépni. Így meg csak fáj, mindkettőnknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!