Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megcsaltak egy idősebb nővel 18 évi együttélés után. Véleményeket várok főleg fériaktól?
18 év együttélés, és 7 év házasság után átéltem a poklok poklát. Eddig végtelenül boldog voltam. Sok mindent megéltünk együtt, sok nehézséget. De mindenki előtt mintapár voltunk. Sokszor beszéltünk arról, hogy minket semmi nem törhet meg. Mi mindent legyőzünk. Még a megcsalás előtt három héttel egy romantikus esténk után azt mondta én vagyok az istennője, testileg-lelkileg minden tökéletes. Én boldog voltam és amikor néhány hét múlva furán kezdett el viselkedni, sírtam és külső segítséget szerettem volna kérni, mivel mindenre azt a választ kaptam, hogy semmi gond kicsim, csak ilyen időszakom van. A barátokhoz fordultam, akik tudtak a dologról, de csak annyit mondtak, ha valami fura, akkor menjek elé és lessem meg. A mi viszonyunkba ez nem férhetett bele, mivel többször megbeszéltük, hogy mindig öszinték leszünk egymással, bármi van mi megbeszélünk mindent. Most már az egyetem után terveztük a gyereket is. Különben is most újítottuk fel a szülei házát a családom segítségével, nem bánthatom azzal, hogy bármit feltételezzek róla. Hát pedig igen, addig is keményen folyt minden.
Végül két hónap után egy általa kezdeményezett együttlét után (mindvégig használt engem is, de csak a nő tudott rólam) rákérdeztem ugy-e nem szerettél bele másba? - én ezt csak egy vicces kérdésnek szántam!
Erre a válasz: de igen, nem tehetek róla.
Térden állva kértem beszéljük meg, hogy szerethet mást, miért nem mondta el, amikor kérdeztem mi miatt nem ül be az utóbbi hetekbe velem a kádba mint eddig, miért nem bókol, miért késik minden este?
Majd jött a válasz: 11 évvel idősebb, csinos, okos nő. Nem tehet róla szereti, és minden percben ha teheti rohan hozzá, vagy a nő megy érte és viszi a lakására. Már nem jár be rendszeresen dolgozni sem.
Ezen az éjszakán a dűhrohamaim közepette 18 év után megkaptam az első pofont, majd a többit.
Összeomlottam, majd igérte, hogy szakít a nővel. Másnap elment több órás találkájára, de néhány nap múlva meg kellett ismételni, mert kiderült mégsem szakítottak.
Majd kérte, hogy mondjak fel a munkahelyemen, ő is felmont és szakít a nővel és elmegyünk, mert itt nem hagyja békén a nő. Én felmondtam és a kis albérletünkbe vártam az életem értelmét, amit ugyancsak felmondtam elsejével. Majd hívott a nő mellől, hogy sajnálja, de nem megy és nem jön már hozzám, mert megszánna.
Ekkor már sokadjára összeomlottam és imádkoztam Istenhez és kértem Édesanyámat ott fenn, hogy segítsen nekem elfogadni mindent. Egy óra sem telt el, megérkezett a férjem, térdre állt és ő kért bocsánatot. Kérte ne menjünk sehová, mert még nehezebb lesz az életünk. Elfogadtam és boldog voltam, hogy mégis erős a mi kötődésünk. Közben felhívott a nő, hogy fogjam fel a férjem már csak szán és nézzek magamra hogy milyen nő vagyok. Olyan dolgokat vágott a fejemhez, amik a földbe döngöltek teljesen. Közbe elmondtam én is, hogy akkor miért folyt úgy a házaséletünk mint eddig, persze ezt a férjem tagadta előtte. Válást igért és ásó-kapát, gyereket, mint nekem.
Már pár hete nehezedett a mellkasomra a teher, amikor éreztem, hogy döntenem kell, csörgött a telefonom, hogy idős Édesapám agyvérzést kapott- aki nem tudott semmiről- felfüggesztettünk minden vitát és rohantunk hozzá. Újabb két hónap telt el a kórházba rohangálás és Édesapám biztonságos ápolásának elintézésig. Eltelt már néhány hónap, a férjem azt állítja néhány hete tényleg vége, csak engem akar, de nem kérte számon tőle a sok bántást amiket telefonon, sőt névtelen telefonon a nő felm intézett. Azt mondja felejtsünk el mindent, csinált egy kis hülyeséget, sok férfi megteszi, de ő legalább öszintén elmondta nekem. Meg különben is más évekig csinálja.
Sajnálja és felejtsük el és szedjem össze magam, ne hisztizzek, ha ki kell lépnem az utcára, szép vagyok mint régen és ne döngöljem magam a földbe mert már únja.
Azt állítja nem volt jobb semmiben a nő, csak új volt. Engem szeret! Nem tudja miért csinálta! Tanult a hibáiból.
Na kedves férfiak válaszoljatok! Miért tette ezt a férjem, hogy mindkettőnket használt párhuzamosan két hónapig, sőt volt, hogy napi szinten?
Ennyire ócska ember és nő vagyok, hogy nem érdemeltem meg, hogy öszinte legyen? Vagy csak úgy elhagyjon?
Miért nem vállalt fel a nő előtt?
Miért nem védett meg a megalázó telefonok miatt a nő előtt? Miért nem hagy el legalább most? Azt ne mondjátok menjek el én! Nincs munkám és itt nagyon kedvezményesen lakhatok, meg megszakadna a szivem, ha én csomagolnék el. A nőnek van lakása, autója, neki volna hová menni.
Tudom keressek munkát! Azt teszem! A mostanra kialakult pánikbetegségem, depresszióm, a féjem által hazahurcolt nemi vírus és egyéb problémáim miatt minden erőmet össze kell szednem, hogy utcára lépjek. Eddig egy talpraesett ember voltam, akire azt mondták a jég hátán is megélek.
Válaszokat és kérdéseket várok!
Huh legalább kiírhattam magamból, mert szégyelek erről beszélni is!
Hát ezt nem sok pasi fogja végigolvasni! leszűkíthetted volna a kört. Na de a lényeg:
A lónak is 4 lába van, mégis megbotlik. Úgy gondolom, hogy a férjednek tényleg az "új" tetszhetett és nem szerelmes volt a nőbe, csak újra előkerült a fiatal, kacér, gondtalan énje.
18 évig kitartott melletted és aztán elmondta. Ezt azért el kell ismerni, hogy nemes gesztus volt tple, hogy felvállalta a hibáját.
Viszont az, hogy eléggé hamar megbocsátottál neki, sőt még te könyörögtél neki, hogy ne hagyjon el, az tényleg szánalomra méltó!
Akkor, abban a helyzetben le kellett volna köpni a drága párocskádat, kidobálni a cuccait az ajtón és elköszönni tőle egy "B*szódj meg!"-gel és csak sokadik virágcsokor és bon-bon halom után megbocsátani!
A pasik azt hiszik magukról, hogy egyszerűek! és tényleg azok. Mindenkinek az kell, amit nehezen kaphat meg, tehát ha rendbe akarod tenni a házasságod, akkor nagyon nehéz feladat előtt állsz, mert az egy dolog, hogy egy darabig megint szép és jó minden, de mivan akkor ha 3-4 hónap múlva megint visszamegy az idősebb csajhoz? Írj privát levelet, ha elhatároztad magad, hogy rendbe teszed az életed!
Istenem. Hat szivem szerint megolelnelek.
Viszont egy jo tanacs: senki ember fia/lanya nem er annyit, hogy tonkremenj bele, mert a te eleted. Fontosabb onmagadnal legfeljebb a gyereked lehet, mas nem. Tessek megjegyezni.
Allj fel, razd meg magad, es emelt fovel lepj ezen tul, mint egy buszke no. Ne ugy, mint egy osszetort, nyafogos kiskutya, akit barmikor oldalba rughatnak, mert ez: "Azt mondja felejtsünk el mindent, csinált egy kis hülyeséget, sok férfi megteszi, de ő legalább öszintén elmondta nekem. Meg különben is más évekig csinálja." nem bocsanat keres, hanem nesze csont, kockacukor es ennyi.
Most az a legfontosabb, hogy te jobban erezd magad, te osszeszedd magad, te pihenj, most te vagy a fontos. Szarj le minden mast, (apukadat persze ne), es most csak magaddal foglalkozz, de ne nyafogj, mert nem segit. Tessek baratokkal beszelgetni, kimozdulni, es egy ideig nagy ivben leszarni a parodat, ne is vedd figyelembe. Meglatod, egybol mennyivel pozitivabban fog hozzad allni.
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszoltatok! Mivel a családom elég távol van tőlem és nem is nagyon mertem elmondani nekik a történteket, ezért jóesik hallani a független véleményeket. Többször elolvasom és megpróbálok építkezni belőle ezzel a beszűkült elmémmel. Igen, most a barátok között is szelektálnom kell, mert sok emberben csalódtam. Addig megértem, hogy nem szóltak, de amikor tudták, hogy milyen gyalázatos dolgokon megyek keresztül és vakon hiszek, akkor emberi kötelességnek érzem, hogy segítsünk.
Megpróbálok erőt meríteni és ismét összeszedni a méltóságomat. Szép estét mindanyiotoknak!
Lehet, hogy régimódi vagyok, de én úgy gondolom, hogy ha valakit szeret az ember... vagy tudod mit? Hagyjuk a szeretetet, elég, ha valakit akár egy kicsit is tisztel az ember, és akkor nem csalja meg. Az az érv, hogy más meg évekig csinálja? Ennyi erővel megölök egy embert, és azzal védekezek, hogy más meg többet öl. :D
Szerintem hagyd ott, ez nem egy kis "botlás". Botlás, ha mondjuk részegen megcsókol valaki mást, meg ilyenek, de hozamosan, több alkalommal ezt csinálni már egyáltalán nem fér bele.
Kedves Blue Sock of Wisdom!
Köszönöm neked is a válaszodat, de ha tovább gondolkodom, akkor magamban is meg kell találnom a hibát. Fura egy szerzet vagyok, de igen így gondolom, amit velünk tesznek legtöbb esetben mi okozunk magunknak.
Mond meg nekem milyen ember vagyok én, akit 18 év után nem tudtak tisztelni? Ennyi becsületet érdemeltem?
Ezek után lehetek bárkinek a barátja? Miért lennék büszke nő?
Igen össze kell szednem magam és túl kell élnem minden napot! Felismertem magamban a depressziót, a pánikbetegséget és még azt is amit nem is ismerek. Legyőzöm! De akkor is azt gondolom, hogy kegyetlen az élet! Nem szabad hinni! Nem szabad szeretni! És nem szabad bízni sem! Egyszerűen élni kell és ha alkalmatlanok vagyunk egy ember tiszteletére, akkor el kell fogadni sok mindent.....
Hidd el! Én már most tisztellek és becsüllek, hogy ennyi rossz után még kitartasz mindig! És nem azért, mert muszáj, hanem mert AKAROD!!
Büszke vagyok rád, minden elismerésem a tiéd és hiszem....nem is! Tudom ,hogy lesz ez még jobb!! Szurkolok!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!