Azt mondja fontos vagyok neki és nekem is fontos ő miért nem lehetünk együtt?

Sokszor mondta,hogy már biztos járnánk ,ha nem lakna olyan messze vagy is nem tanulna tőlem 120 km-re és utána amikor haza megy akkor is 50-km-re van tőlem..és én lassan úgy érzem kezdek elveszni ebben az ingoványban..értem miért nem lehet ,de még is szeretném..mivel nekem ez lenne az első kapcsolatom nem szeretne belevinni egy távkapcsolatba,mert eléggé vonzódunk egymáshoz és nekem ezért kicsit gyors lehetne a tempó mivel havonta 1-2x tudnánk találkozni és ő idősebb is azért nálam meg nem is az első kapcsolata lenne nem hiszem,hogy megtudnánk állni egy két dolgot...pedig én nem szeretném olyan gyorsan még sem tudom kiverni a fejemből..csak azon agyalok milyen jó lehetne és bárcsak beszélnénk minden nap ,mert amikor nem beszélünk csak arra gondolok vajon most mit csinál,jól van és ilyenek...szerintetek mit lehet tenni? felejtsem el ,mert tényleg csak a baj lenne belőle vagy meg kéne próbálnunk valahogy? :/