Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy fogom átvészelni az elkövetkező időszakot? Volt már valaki ilyen helyzetben? (távolság)
Sziasztok...Soha nem gondoltam volna,hogy majd ránk is ez vár,de eljött és szembe kell vele nézni.
A párommal 1.éve és egy hónapja hogy együtt vagyunk ma :)
Egy helyen lakunk,csak én 150.kmre tanulok,de minden hétvégén együtt voltunk és persze a szünetek mindennapjaiban.Ő 22.éves,4.napja nagyon jó munkát ajánlottak neki Németországba.Elválalta,mert a fizetés miatt úgy gondolta megpróbálja.Ma elment,pocsék volt az elválás,sirtunk mint a nem normálisak,6.hónapra megy el,annyit ki akar tartani,de mondta ha nem megy hazajön...Én téli szünetre megyek ki hozzá majd 3.hétre,addig persze skype lesz minden nap.De annyira meg vagyok ijedve és félek :( amig iskolába vagyok,könnyebb majd utána...ugy érzem minden rám szakad,hiányzik a másik felem... :( nagyon félek,hogy ne adj isten elidegenedünk egymástol,attól félek a legjobban..Volt más valaki hasonló helyzetben?1500km van köztünk :(
17L
Ha erős a kapcsolat, akkor átvészelitek ha meg nem, akkor jobb is ha vége.
Egyébként az eset kísértetiesen hasonlít a miénkre.
Mi 140 km-re laktunk egymástól, 200 km-re tanultam tőle. Minden hétvégén találkoztunk (péntek-szombat-vasárnap), a nyarat jórészt együtt töltöttük.
Áprilisban kiment Németországba dolgozni. Hát ez van. Hiányzik nyilván, de túl lehet élni. Bár hál' Istennek engem eléggé lefoglal a suli, ő meg szinte egész nap dolgozik, úgyhogy nincs idő arra, hogy ezen szenvedjünk.
Jön, amikor tud, majd megyek, amikor tudok.
Reméljük lesz jobb is, de most ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!