Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Jogosan teszi ezt? (lent)

Figyelt kérdés

Nem tudom, hogy melyik katgeóriába kellene ezt írnom, de szerintem ez ide illik. Párkapcsolatok és a jövő tervezésével kapcsolatos.

Szóval a barátom 16 éves, eddig 2 évet járt gimibe (de öt osztályosba), és még van 3 éve gimnáziumból. Ő egyébként német, csak 9 évvel ezelőtt költöztek Magyarországra. A jövőbeli terveink, hogy Németországban fogunk élni. Úgy volt eleinte, hogy a gimnáziumából maradt 3 évet Németországban járja ki, de miattam úgy döntött, hogy inkább hozzám jön, az én városomba. És most idejött, viszont felkerült a továbbtanulás. Ő mondta, hogy ő biztos, hogy ő egyetemre visszamegy Németországba, én meg azt mondtam, hogy még nem tudom...attól függ, hogy mennyire fogok tudni 3 év alatt megtanulni németül (ez az első évem, és most tizedikes vagyok). Biokémikus akarok lenni, és azt még magyarul is nehéz megérteni, nemhogy alig alapszíntű német nyelvtudással. Így megmondtam neki, hogy én még szerintem az egyetemet is itthon fogom elvégezni, és majd ott is bővíteni fogom a német nyelvtudásomat. Ő ezen kiakadt és azt mondta, hogy akkor majd félévkor ő is visszamegy Németországba, és ott folyttaja a gimit. Nem értem, nem akarom őt irányítani, de azt látnám reálisnak, hogy akkor velem együtt kijárja itt az egyetemet, és akkor utána már sokkal egyszerűbb lesz, nem kell se távkapcsolatban élnünk, nem kell a német egyetemen azon szenvednem, hogy nem is tudok németül, és most ez a 4-5 év ide-vagy oda nem számít sokat. És utána diploma megszerzése után (viszonylag jó nyelvtudással) együtt kiköltöznénk külföldre. Meg azt se nagyon kultiválom, hogy 19 évesen már külföldre kelljen költöznöm, akkor még félig tini vagyok, szerintem sokkal jobb érett, huszonéves fejjel kimenni munkát vállalni.

Ő meg mondta, hogy akkor félévkor Németországba megy (szóval majdnem 10 évig távkapcs. lesz)...


nekem erről az esett le, hogy "ha neki nem jó, akkor másnak se legyen jó".


Persze, egy részről neki is nehéz lehet, de nekem se könnyű ekkore döntéseket meghozni, de ő az hisztijeivel ezt méginkább megnehezíti...

Az én reális véleményem erről az, hogy együtt kijárjuk Magyarországon a gimit és az egyetemet, és utána közösen, problémamentesen mennénk Németországba. Nektek erről mi a véleményetek?

Bocsi a helyesírási hibkákért, csak siettem. :)

Köszönöm szépen a válaszokat!


2012. okt. 7. 17:55
 1/3 A kérdező kommentje:
azt még kifelejtettem, hogy ő nem nagyon bírja Németország nélkül, és nagyon honvágya van, ami nehezíti az ügyünket..
2012. okt. 7. 17:58
 2/3 anonim ***** válasza:
majd jön más.. ennyi.. hagyd hadd menjen.. :)
2012. okt. 7. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Pfff...

Figyelj. 1. Még ugyan te nem hiszed el, de a következő 2-3 évben, amíg gimisek vagytok, bőven szakíthattok, vagy történhet akármi. Tényleg. Tudom, szar ezt így hallani, de nem túl sok gimis kapcsolat tart egész életen át, vagy akár csak 5 évig.

2. Olyan kérdéseket boncolgatsz, amiben még én sem tudnék egyértelműen dönteni, pedig azért egy pár évvel idősebb vagyok nálatok. Itt kva sok minden közrejátszik. Egyfelől az, hogy ő mit akar tanulni, mert lehet azt itthon, mire ti eljuttok oda, már lehetősége sem lesz államilag finanszírozva tanulni. Lehet, addigra te gondolod meg magad, és előbb inkább dolgoznál valamit, mielőtt tanulni kezdesz. Vagy téged nem vesznek fel támogatottan és pénzre lenne szükséged, mert a szüleid nem fognak tudni segíteni.

És ahogy és ahova ez az ország tart, én most, mint a te szülőd, amúgy azt javasolnám, hogy menj ki a fiúval Németországba, dolgozz 1-2 évig valamit, tanulj meg németül, majd kezdd el ott az egyetemet. Itthon úgy tesznek keresztbe neked ahogy tudnak, a németeknél összehasonlíthatatlanul jobb a színvonal.


Persze sz.r, mert így neked kéne az otthon kényelméről, és egyszerűségéről, a komfort zónádról lemondanod, de ha én most állnék 18 évesen érettségivel a kezemben, és lenne egy német barátom, akivel lehetőségünk lenne kiköltözni, és megélni valahogy, mert szereznénk munkát, vagy az ő szüleitől kapnánk támogatást, akkor engem semmi nem tartana itt. Még az sem, hogy nem beszélem folyékonyan a nyelvet, mert az meg aztán tényleg a legkevesebb.


Viszont ezt nem lehet így megmondani, hogy mi jó, vagy mi nem. Ő a saját élete felől dönt és rendelkezik, nyilván azt szeretné tenni, ami neki a legjobb.


De mondom, nagy valószínűséggel nem is kerültök ilyen döntések elé, hisz 2-3 év múlva már az is nagy szó lesz, ha még együtt lesztek, bármennyire is jó most a kapcsolatotok.

2012. okt. 7. 18:31
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!