Miért van az, hogy annyi fiú nem tud megtanulni csajozni? Miért nézi le mindenki ezeket az embereket?

Nekem pl. jelenleg semmi más vágyam nincs, minthogy összejöjjek egy lánnyal, akibe most szerelmes vagyok. Azt mondják, szerethető és normális srác vagyok és mindig is akartam barátnőt, de eddig még nem tudtam megvalósítani. Volt egy rövid kapcsolat-félém, de nem volt túl mély. És azt látom, hogy a társadalom lenézi az olyan embereket, akiknek ez nem sikerül. Pedig nem hinném, hogy bárki direkt választja, hogy ő most akkor szerencsétlen vesztes lesz, akit elkerülnek a lányok. Vagy direkt elhagyja az önbizalmát. Egyszerűen én pl. nem igazán tudom, hogy mit kéne csinálnom ahhoz, hogy hódítsak, hogy ez hogyan működik. Ha van lány a láthatáron, mindig bókolok, mindig figyelmes vagyok és mindig a poénos formámat adom. Van bátorságom ahhoz is, hogy szemtől szembe elmondjam egy lánynak az érzéseimet, mint ahogy ezt tettem is már meg, de ezzel se nagyon értem célt. Szerintem egy csomó hozzám hasonló ember van, aki nem örök vesztes, vagy reménytelen eset, hanem nagyon is szerethető, csak egyszerűen nem ismeri a játékszabályokat. De ez miért van így? Régen ez egyszerűbb volt? És ha igen, miért?