Mit szólsz a történetemhez?

2 éve megismerkedtem egy hölggyel,sokat beszélgettünk ,egyre közelebb kerültünk egymáshoz ,még az elején kiderült,hogy kapcsolatban van .Nálam ez kizáró ok volt,hogy barátságnál több legyen közöttünk ,aztán egyre jobban megismertem egyre jobban beleszerettem,harcoltam az ellen ,hogy szeressem.

Mégis megtörtént ,teljesen egymásba szerettünk ,de egy őszintétlen kapcsolatra nem lehet alapozni ,teltek múltak a hónapok sokat voltunk együtt mindennap beszéltünk órákat tudtam vele beszélgetni.Volt,hogy nálam aludt akkor is jó volt vele.

Eltelt több mint egy év, az én érzéseim mélyültek az övéi sekélyesedtek (mondjuk ezt elfelejtette velem közölni) olyan jelek voltak,ha beszéltünk egyre többször mondta,hogy idegesítem, ha nem hallottam mit mond egyből a plafonon volt,hülye voltam,hogy nem vettem észre.Aztán sokadjára mondta,hogy idegesítem ,beszólogatott,hogy nem vagyok ilyen olyan ,persze csak pitiáner ügyekbe tudott belekötni.

Augusztus végén már tényleg kiakasztott ezekkel és jobbnak láttam ha nem beszélünk többet kértem ,hogy ne is hívjuk egymást, küldje vissza a SIM kártyámat (amivel ingyen beszéltünk) röviddel előtte elkezdett dolgozni egy sörözőben ahol megismerkedett egy pasival ,amikor "szakított" velem utána rá pár nappal le is feküdtek.

Elkezdett hívogatni megint,hogy nagyon rossz élménye volt így meg úgy,nem volt a csávó gyöngéd nem volt figyelmes ,felment a pumpám elküldtem az anyjába.Minek is idegesít ilyenekkel.Lehiggadtam ,közöltem vele ha már nem vagyunk együtt,gyűlölni nem fogom de nem érdekel mit csinál ,engem hagyjon ki belőle.

Ma megint felhívott,hogy terhes attól a pasitól ,ezért le kellett feküdnie a férjével is,hogy az ne fogjon gyanút.

El fogja vetetni a babát.

Tiszta hülye voltam amikor ennyire félreismertem őt és magamat is.Részemről a tanulságot levontam.