Előfordult már veletek, hogy amikor nagyonnagy szerelmi bánattok volt. Megfordúlt a fejetekbe az öngyilkosság? Normális sz ilyen?

Amikor az ember ki van készülve gyakran fordul meg a fejében ahogy nekem is. De a józan ész mindig megsúgja hogy teljesen értelmetlen... Mert mi is lenne ha meghalnál csak egy olyasvalaki miatt aki nem szeretett?

Elsősorban a szerelmek jönnek mennek, mindig lesz következő akármennyire is hihetetlennek tűnik az első napokban.

Másodszor azzal ha tegyük fel megpróbálnád az öngyilkosságot és nem sikerülne alaposan lealacsonyítandád magad sok ember szemében és kikötnél a pszchihiátrián, jobb esetben a csak egy terapeutánál...

Harmadszor gondolj azokra akiket szeretsz... Szerinted hogy éreznék magukat?

Tehát arra akarok kitérni hogy ha meg is fordul a fejedben mindig legyen valami ami ,,lebeszél" a dologról. Még gondolkodni is felesleges rajta hidd el. Igyál egyet a barátokkal menj szórakozni próbáld meg elterelni a figyelmed. Az idő minden sebet begyógyít... Tapasztalat.

Nekem nem volt hatalmas szerelmi bánatom, és így is megfordul mindennap a fejemben az öngyilkosság gondolata.

Már csak lépni kellene, de ahhoz meg túl beszari vagyok. Pedig azzal lenne jobb mindenkinek. De hát, ördögi kör.

2 hete ki vagyok borulva,mert az exem dobott.Mindenki azzal jött/jön,hogy pár nap és túl teszem magam rajta.Hát a nagy büdös francokat.Egyszerűen nem megy bármennyire is próbálom elfelejteni.Eszembe jut a nevetése,a hangja az arca és már sírok.

S igen nekem is megfordult a fejemben,hogy jobb lenne meghalni.Kutyának se hiányoznék.Se barátaim,se ő nincs már akit tiszta szívből szerettem.Csak az a baj,h túl gyáva vagyok hozzá,hogy meghaljak.Pedig megváltás lenne.