Csináltok ilyet?

Én sohasem nyitottam így egy párkapcsolatban,hogy megnézegettem a gépét,telefonját,...stb.

Viszont amikor a párom megváltozott,furán viselkedett velem,

akkor már azért elkezdtem gyanakodni,ezért belenéztem az msn beszélgetéseibe,és észrevettem hogy másoknak írogatta hogy milyen jó a testük,simán elmehetnének pornószínésznőnek,hozzanak össze egy talit,h megcsodálhassa a testét.

Aztán megnéztem a telóját,abban is találkát kért vkitől.

Utána már nem pazaroltam rá az energiámat,mondtam h takarodhat.

Én nem nyomoztam soha, nem is akarok. Talán a szüleid esetében érthető, azt én is megtettem volna, de az aktuális barátom után soha.

Pedig kellett volna... Másfél év után derült ki, hogy csal fűvel-fával. Tudtam, hogy előtte nem voltak hosszú kapcsolatai, tudtam hogy voltak egyéjszakás dolgai is, ő mondta el. De gondoltam megváltozott, megérett egy komoly kapcsolatra. Hát azért kicsit több eszem is lehetett volna...

De ettől függetlenül továbbra sem nyomozok senki után.

Lehet, hogy igazad van, bár én még sosem csináltam ilyet, és nem is tervezem.

Talán az ilyen detektívesdik helyett inkább a megfelelő kiválasztására kellene több időt fordítanod, és nem utólag futkosni! De mint látod, nálatok ez leginkább családi karma, mert a mi családunkban pl. egyáltalán nem jellemző az ilyen félrelépősdi se férfi, se női részről. - de ha utánanyomoznék én is akkor lehet, hogy sok minden kiderülne... Na, megyek is hallgatózni! :-)

Én már inkább nem i nyomozok,mert mindig van megérzésem szinte az első pár hétben,így inkább látszólag indok nélkül lelépek a kapcsolatokból.Sokszor jellemző volt, hogy a pasi lépett ki a kapcsolatból,és nyomozással tudtam is, hogy miért.

A lebuktatást én már időpazarlásnak tartom,inkább kiszállok,mikor 1-2 dolgot érzek.

Én egyébként egyértelműen a szóhasználatból és a beszédből,illetve testbeszédből veszem észre,ha az illető gyanús.Jó emberismerőnek tartom magam.