Normális, hogy ennyire féltem?

dehogyis a mellékhatása.

az ha meg akarod védeni attól is amitől nem kéne az oké már mint őt irritálni foglya de maga a reakció normális de ez távolról sem.

Úgy alapvetően nem aggódok, hogy jajj istenem, beveri a pici ujját és bibis lesz neki, de volt, hogy a barátom nem volt sehogyan sem elérhető és nem is ért haza, holott nem mondta, hogy menne valahova (amúgy szokott szólni és akkor nem várom, lefekszem aludni nélküle, meg nem csinálok neki vacsit, stb) de nem szólt, és nagyon durván rámtört a paranoia, hogy mivan ha elrabolták, megverték, megkéselték, és vérben fagyva fekszik valahol...

Végül hajnali 2-kor hívott tökrészegen, hogy összefutottak az xy-al az utcán, és beültek "egy" sörre. Mindezt röhögőgörcsök közepette.

-.-

Én addig tövig rágtam a körmöm, és kitéptem az összes hajam az idegességtől, hogy holtan fekszik valahol, és már azon is gondolkoztam, hogy a rendőrséget is felhívom (tényleg egyáltalán nem jellemző rá ez a szó nélkül elmegyek valahova, plusz a telefonján mindig el lehet érni) de amint felhívott, örültem, hogy él, aztán lefeküdtem aludni, szóval onnantól nem érdekelt. :D

Amúgy más ilyen eset nem volt. :D

21L