Tanácsot kérek, nem ítélkezést. Kérem, csak az válaszoljon, aki járt már hasonló szituációban, és tanácsokkal tud szolgálni bármelyik szereplő szemszögéből. Tényleg várjak-e, ahogy a barátnőm javasolta, vagy lépjek végre ki ebből?

A történet: 20 éve élek együtt a feleségemmel, két csodálatos gyermekünk van, mindketten kamaszok, imádom őket. A nejem iránt érzett szerelmem elmúlt évekkel ezelőtt. Nem vagyok rá büszke, de többször is volt szeretőm. Két esetben tudta meg. Az egyiket évekkel ezelőtt, de természetesen a családomat választottam, a szeretőmmel megszakítottam a kapcsolatot. 2 évvel ezelőtt találkoztam egy tőlem 20 évvel fiatalabb nővel. Gyönyörű, okos, üde. Nem szerelemnek indult, bár elvarázsolt első perctől kezdve. Egymásba szerettünk. Sokkal több volt egyszerű, szexuális kapcsolatnál. Utáltam hazajárni, folyton körülötte forogtak a gondolataim. Sokat őrlődött mellettem, sokszor megkérdezte tőlem, jó-e ez így, próbált velem szakítani, de utána mindig ostromoltam őt, nem tudtam nélküle létezni. Néhány hete lebuktam egy sms-sel, nem egy erotikus sms volt, hanem mély érzelmekről árulkodó. A nejem kérdőre vont. Nem mertem bevallani, hogy 2 éve másba vagyok szerelmes, csak fél évet hazudtam. Válaszút elé kerültem. Most is a családomat választottam, a gyerekeim és az elmúlt 20 év miatt. Viszont a barátnőmet nem tudom elengedni. Őrültségnek hangzik, de megbeszéltük, hogy barátok leszünk és ezen dolgozunk hetek óta. Nagyon nagy szerencsém van vele, mert megértő, szeret és végtelenül türelmes. A nejem azt a stratégiát választotta, hogy a beszélgetésünk után hirtelen őrülten szerelmes lett belém. Ami furcsa a múltat elnézve, és valahogy nem is tudom ezt az egészet megemészteni. Örülök, hogy nem pokróc velem, de ez a viselkedés is rendkívül furcsa, számomra nehezen hihető. A nagyobb probléma az, hogy képtelen vagyok vele lefeküdni. Ez alatt azt értem, hogy egyszerűen nem vonzódom hozzá, képtelen vagyok szeretkezni vele, a testem nem reagál rá. Pedig a barátnőm előtt ez sosem volt probléma, rögtön átálltam és ment, érzelmek nélkül is. Ez a lány megváltoztatott valamit bennem. Mondanom se kell, amint meglátom őt, elfog a vágy, rá úgy reagál a testem, mint senki másra. Szerencsére vele ezt is meg tudtam beszélni, bár nagyon nehezemre esett. Ő azt mondta, adjak időt magamnak. Azt állítja az egész csak amiatt van, hogy még mindig őt szeretem, de el fog múlni. Arra kért, értsem meg a nejem viselkedését, s minden egyes kudarc után nyugtassam meg, nem az ő hibája. Nem vagyok már fiatal. Szerelmes vagyok a barátnőmbe, a feleségemet szeretem és a gyerekeimet is. De sokszor érzem úgy, hogy már nem tudom helyrehozni ezt a kapcsolatot. És ismerem annyira önmagam, hogy tudjam, képtelen vagyok megváltozni. Nem tudom, mit tegyek.