Mikor megszületik a baba akkor mindenhol megromlik a férfi és nő közötti kapcsolat? Úgy értem soha nem lesz olyan jó, mint baba előtt? Ti hogy vagytok ezzel? Mik a tapasztalatok? Kort, és nemet is írjatok légyszíves.25N

Személy szerint úgy látom a környezetemben, hogy azok a kapcsolatok romlanak meg, ahol elve kár volt gyereket vállalni.

Amikor a nő úgy gondolja, hogy a kapcsolatuk utolsó mentőöve lehet egy gyerek, vagy szüléssel akarja magához láncolni a férfit. Amikor "véletlenül" teherbe esik, pedig még nem akart a férje gyereket. Vagy ahol a férfi erőszakolja ki a szülést, holott a neje inkább azzal van elfoglalva, hogy egy bömbölő gyerek nyúzza majd lógósra a csodás melleit, mi lesz most vele.

Az a kapcsolat fabatkát nem ér, ami a közös gyerek megszületése után megy tönkre.

A gyerek, az apaság-anyaság, az egy-család-vagyunk-érzése össze kell kovácsolja a párokat. Amikor a kis vigyori cukorfalaton felismered a szeretett másik vonásait, később gesztusait, amikor ketten nézitek, ahogy szuszog a kiságyban (végre elaludt:D ), és egy ideig az sem baj, ha még a legfőbb beszédtéma is a gyerek.

A kapcsolat megromlásához nem a gyerek születése vezet. Hanem az, hogy két olyan ember állt össze, akik nem illenek egymáshoz, ahol kifelé kacsintgat az egyik, és magához akarja láncolni a másik, ahol nem tudnak szembenézni azzal a teherrel, hogy egy életre szóló felelősséget vállaltak, amiből nem lehet kitáncolni.