Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem találok barátokat/haverokat?
23 éves fiú vagyok,és aki ismer,meg nem mondaná rólam,hogy nincsenek barátaim,pedig hát sajnos ez az igazság. Ha mélyen magamba nézek senki sincs akit fel tudnék hívni teljes szívemből, ha valami probléma adódna az életemben. Közvetlennek, nyíltnak és barátkozónak mondanának a legtöbben, mégis van valami ami miatt ez a barátkozós dolog nekem valahogy nem akar összejönni. Nyílván bennem is van hiba,nehezebben nyílok meg,sokszor nem adom önmagam, de valójában így védekezek a csalódások ellen. Nemrég jutottam arra az elhatározásra, hogy változtatnom kell,ha barátokat akarok. Alapjáraton társaság kedvelő vagyok, ezért is olyan nehéz számomra az egyedüllét. Van ugyan 1-2 ember körülöttem, de őket csak én szoktam keresni, és általában 1-2 program erejéig találkozunk, majd eltűnnek. Pedig annyi mindent lehetne csinálni ,pláne így nyáron, azon kívül,hogy ülök a négy fal között. Annyira félek, hogy elrepül a fiatalságom még mielőtt élményeket gyűjthettem volna sokmindenről. Mikor gyűjtsön élményeket az ember ha nem fiatalon? Pedig én már télleg mindent megpróbálok, végső elkeseredésemben úgy döntöttem neten próbálok szerencsét.De miért van az, hogy ha személyes talira kerül a sor a legtöbben felszívódnak, mintha korábban nem is léteztek volna...?
Ti hogy vagytok ezzel? Huszonéves lányok, fiúk, van még esély egy barát találásra ebben a korban, túl a gimin/fősulin.. a felnőtt élet kezdetén?
válasza:Hát már én is csak ebben tudok, most nemsokára munkába is állok :)
csak addig is akartam akivel el lehetne lenni az unalmasabb napokon..
am akit érdekel leírhatja h hol lakik, hátha :)
válasza:Hogy hol lehetne barátokat találni? Jó kérdés...
Én amíg gimis voltam és kb. csak a tanulás létezett számomra, mindig úgy gondoltam, hogy na, majd ha egyetemre kerülök, akkor ott biztos kialakulnak majd kis társaságok, akikkel el lehet menni ide-oda. Mert ugye mindenki azt meséli, hogy az egyetemen milyen jófej embereket ismert meg, hogy megnőtt a baráti köre stb.
Na, hát nekem nem. Ugyanúgy egyedül vagyok, mint régen, de ez nagyrészt az én hibám is, mert túl zárkózott vagyok, nem járok el sehová.
Szóval, ha nyitott vagy és társaságkedvelő - mint hogy írtad is - , szerintem csak idő kérdése, hogy találj magadnak társaságot.
A személyes találkozás elől pedig lehet, hogy azért térnek ki az emberek, mert bizalmatlanok. Végül is az interneten bármit állíthatsz magadról. Lehet, hogy jólesik nekik csevegni a neten, de a személyes talitól félnek. Vagy legalábbis én félnék. :D
24L
válasza:Mintha magamról olvastam volna. Olyan kérdéseket tettél fel, amelyek mélyen elgondolkoztattak és rájöttem, hogy én ilyen vagyok, csak lányban.
Nem tudom, hogy hogy vagy vele, de én nagyon zárkózott vagyok. Azt mondják, hogy a gimiben életre szóló barátságok köttetnek. Nálam ez nem jött össze. A fősulin is azt érzem, hogy kilógok a sorból, de ezt nem mondaná meg rólam senki, csak én érzem, hogy más vagyok.
Az esély szerintem ott van bárhol és bármikor, hogy tényleg olyanokat sodor az élet mellénk, akiket mindig is szerettünk volna. :)
igazából amig sulis voltam addig minden jól ment, fősulin már kevésbé, most meg végképp..
most ráhajtottam az ügyre, csak sokan messze laknak az meg nem kedvez a dolognak..
válasza:Merre is van az a hozzád képest messze?
És a gimis barátokkal mi lett?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!