Most mi tévő legyek? 28 év korkülönbség?

szerintem meg ha kívánod az 50 évest bújj ágyba vele.

1-2 alkalommal együtt lesztek és kész. Utána minden megy ugyanúgy tovább.

Semmiképp ne kezdj kapcsolatot vele, ez már túl nagy korkülönbség. Annyit nem ér, hogy pár hétig/hónapig szórakoztassátok egymást és közben több embernek is fájdalmat okozzatok. A végén úgyis te lennél az "utolsó kis ribi" ha az vagy, ha nem. A pasi meg persze az "ártatlan", akinek megbocsájt a felesége, hiszen ilyen szituációban a pasikat könnyebben visszafogadják, mint a nőket.

Inkább a saját párkapcsolatodat próbáld feldobni valahogyan. Mindig vannak hullámhegyek-hullámvölgyek tudom, mert én meg 7 éves párkapcsolatban vagyok, de a legtöbb dolgot meg lehet oldani. Ha meg teljesen elhidegültél a párodtól és úgy érzed menthetetlen a kapcsi, inkább szállj ki belőle(miután mindent megtettél érte) tiszta lelkiismerettel. Pláne ne kezdj az idősebb férfival, mivel kollégák a pároddal. Nem lehetsz ennyire önző egy olyan emberrel, akivel 5 éve megosztod az életedet. Nem akarhatsz neki ekkora szenvedést. Akkor már inkább másokkal ismerkedj.

Persze, hogy levesz a lábadról, hiszen 50 éves korára már van annyi tapasztalata a nőkkel, hogyan kell őket behálózni, hidd el. De az ilyenek mindig csak kalandot keresnek a feleségük mellett, bármit is mondanak...

25/N

Akkor én adnék egy jó tanácsot: ne menj bele!!! Tapasztalatból mondom: 9 éve voltam a párommal amikor mélypontra került a kapcsolatunk. Ő "munkamániás", és kezdett ebből elegem lenni. Elhanyagolt, egyedül voltam sokat. Új m.helyem lett, és ott megismertem Őt. 21 évvel idősebb nálam, és teljesen a párom ellentéte. Nagyon megkedveltem, különleges ember. Nagyon "ért" a nőkhöz (rengeteg nője volt), és a gyerekekhez. Már egyszer elvált, és az akkori szeretője most a felesége (ő is elvált egyszer már 1 fia van abból a házasságából). Egy közös lányuk van, és neki az előző házasságából két fia.

Ahogy látszik neki sem volt egyszerű az élete, és a közös beszélgetések alatt ezek kiderültek egymásról. Megkedveltük egymást, aztán talákoztunk is. Egymásba szerettünk. Már négy éve tart. Most már csak sex van köztünk, de az leírhatatlan. Eleinte sokat talákoztunk, de aztán megbeszéltük h egyikünk sem akarja felrúgni az otthoni kapcsolatát, befejezzük. Csak hát ahol érzelmek is vannak ott ez nem olyan egyszerű. Nagyon hiányoztunk egymásnak, és újra találkoztunk. És azóta sem tudunk "elválni" egymástól. Mindketten tudjuk h nem "helyes" amit teszünk, de az érzéseinknek nem tudunk parancsolni.

És ez tényleg így van. Hiába mondom h jó befejeztük, ha mást érzek, és megőrülök a hiányától......

Együtt élni nem akarunk, egyikünk sem akarja felrúgni az életét, család, lakás stb...És a korkülönbség is sok az együttéléshez. Szívem szerint vele lennék éjjel nappal, mert szeretem és ő is. De nem lehet. Sokat szenvedtünk az miatt h mindegyikünknek van más is az életében.

Nem bántam meg semmit, mert ő nem csak a szeretőm hanem egy barátom, akitől rengeteget tanultam az életről, és miatta rendeződött az otthoni kapcsolatom is. Az érzés amit iránta érzek meg majd remélem el fog múlni...

De azt tudom, soha többet nem kezdek el semmit olyannal akinek van v.kije.

Soha nem akartuk egymást elszakítani a családjától, életemben elősszőr és utoljára beleestem ebbe a csapdába, mert beleszerettem...