Különböző okok miatt a szakítás mellett döntöttem, de egyszerűen nem tudom megtenni. Hogyan szakítsak?

Ez érdekes, sajnos én is majdnem pont ezzel küzdök. De én nem szakítok. Valahogy biztos jobb megvárni, míg a másik okoz fájdalmat... Pedig aki megteszi, annak azért mégis kevésbé fáj a dolog. Erősebb, mert Ő legalább megteszi.

Én nem vagyok ilyen, csak akkor szakítok, ha teljesen reménytelen és tudom, hogy többet árt nekem a kapcsolat, mint amennyire boldogít.

De ha Te elhatároztad magad, azt tiszteletben tartom. És az hogy miképp szakíts...

Szerintem egyszerű, légy őszinte. Mondd el az érzéseidet, mindent, ami benned van. Ha értelmes és egy hullámhosszon vagytok, megfogja érteni és majd idővel elfogadja.

Az eddigi szakításaim nagyon fájtak -sőt, egyre jobban szeretek és egyre jobban fáj- de én már a szakítás percében is tudtam mindig, hogy ennek így kell lennie. Végül is közös döntés volt mind, mégis fájt.

Sszóval, még ha nehéz is lesz neki elfogadni, szerintem idővel látnia kell, hogy miért döntöttél így.

A barát-szöveggel ne gyere szerintem, csak ha ismered Őt annyira, hogy tudd, működne köztetek.

Én eddig mindig arra törekedtem, hogy szakítás után valahol mégis meglegyen az érzés, hogy volt oka és hogy jobb így. (!) Fontos, hogy tudatosítsátok mindketten, hogy így jobb lesz mindenkinek! Egyszerűen csak szabaduljatok fel. Az élet nem áll meg, csak valamit jobb, ha nem erőltetünk.

Ez fura... Nekem mindig olyan könnyen ment:)

Mindig én szakítottam, engem nem dobtak még, pedig voltak már páran:)

Nekem olyan egyszerűen ment. Kimondtam, és a választ már szinte nem is hallottam. Nem vettem figyelembe, ha sírni, könyörögni kezd. Ilyenkor az érzéketlenség jó tulajdonság tud lenni:) Gondolj arra, hogy ha ezen túlesel, akkor utána már nem fogod magad emészteni a dolgon, és nem fogsz egy rossz kapcsolatban akaratodon kívül részt venni.

Mint egy foghúzás:) Előtte félsz, szorongasz, rettegsz odamenni, és beülni a székbe, de tudod, hogy el kell menned, mert fáj. Elmész, kihúzzák, rájössz, hogy nem is volt olyan rémes, és ami a legszebb: boldog leszel, felszabadulsz:)

-ReapeR-23/F

Ha érdekelnek az érzései akkor szerintem őszintén monj el neki mindent, hogy miért akarsz vele szakítani és hogy egyébként nem akarsz neki fájdalmat okozni,de nem érzed már azt, hogy vele tudnál lenni(pl.elmúlt a szerelem, találtál olyat akibe beleszerettél stb.)

Illetve nyugtasd meg, hogy ha te nem érzel iránta szerelmet akkor valószínűleg nem te vagy neki az igazi és akkor ideje, hogy ő is mást keressen.És mond meg neki, hogy inkább most szakítasz vele,mint hogy hazugságban legyetek együtt stb.Szóval lökd a szép rizsát.Persze választhatod a szemét dolgot is, amikor őt hibáztatod.Igazából ha szeret akkor minden féleképpen szarul fog neki esni.Ha szemét vagy ezt fogja tovább vinni az életben, ha kedves és racionális akkor valszeg kevesebb negatívumot fog átélni,de előforduléhat ilyenkor visszapróbálja könyörögni magát.Segíts neki.Légy utána a haverja aztán szép csendben fokozatosan lépj le, hogy el tudjon felejteni.

25/L