Hogyan felejtsem el?

menj le bulizni és dugasd magad szanaszét

tudom hogy nem könnyű elfelejteni valakit de nekem úgy sikerült hogy jött 1 olyan fiú aki megtetszett de mellette szintén tetszett a másik csak 1 idő után elfelejtette velem és ennek nagyon örülök.Mert ezzel csak szenvedsz.

Nekem is volt/van ilyenem. Volt egy srác, sokáig csak messziről figyeltem,nem mertem közeledni felé. Amíg minden nap láttam, nem volt egy hosszú kapcsolatom sem. Aztán elkerültem messzire őt. Elkezdtem járni egy másikkal sráccal évekig jó kapcsolatunk volt. Nem rég szakítottunk. Azt hittem elfelejtettem a plátóit, mivel nem találkoztunk, jó volt úgy. Aztán most felvették ugyanahhoz a céghez, ahol én is dolgozom... Soha nem fog elmúlni ha látom... De ősszel már máshol leszek (nem miatta), keresek valaki mást, és remélem, többé nem hoz vele össze a sors :(

Menj el bulizni baratnökkel,szegezz ki magadnak minnél több olyan programot ami elhuzza a gondolataidat tölle...

Nincs hatásosabb módja minthogy elmondod neki, aztán kiderül hogy jó nagy bunkó módján fog válaszolni hogy bocs de nem.

Tényleg csak az idő segít,és ha minél jobban minél több emberrel lefoglalod magad.Akár munkával,sporttal,barátokkal,szeretői viszonyokkal.Némelyik viszony hidd el bonyolultabb,mint az, hogy most sz*rul érzed magad :) Én volt, hogy 2évig bíztattam magam, hogy de igenis szerelmes vagyok,aztán mégsem.De egyet állíthatok,nálam is elmúlt a régi plátói szerelem :-) Sőt arra is rájöttem, hogy többet nem leszek már szerelmes.

Nálam is ez volt, 5 év plátói szerelem, a lelkemet kitettem volna érte, eleinte azt hittem hogy kölcsönös, aztán hamar kiderült hogy nem, és évekig eltünősdit-feltűnösdit játszott, aztán egyszer már nem bírtam tovább,megkerestem,megbeszéltem vele egy találkozót, elmondtam neki az érzéseimet, és tényleg egy bunkó paraszt módjára megmondta hogy bocs nem(előtte összenújtunk hogy én akartam, és bújás után lelkifröccs,hát elég fájdalmas volt). Akkor nagyon fájt, de tudtam hogy ez hatásos.Jól kisírtam magam akkor, utána jobb lett. Utána volt még egy eset, amikor életveszélybe voltam és kb az se érdekelte, akkor gondolkoztam el azon,hogy ha ennyit nem jelentek neki, akkor minek. De tényleg baromi nehéz elfelejteni.