Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Te mit tennél ebben az esetben?
Még az elején leszögezem, hogy "mi lenne ha..." kategóriás kérdésről van szó, semmi valóság alapja nincs, csupán kíváncsi vagyok.
Megismertél egy lányt/fiút, flörtölgettek, egymásba szerettek, majd úgy fél-egy évig gondtalanul megy minden. Majd ezután kiderül, hogy a párodnak súlyos veseelégtelensége van, és csak egy veseátültetés segíthet rajta, minél hamarabb. Két lehetőség van: vagy donorlistára kerül és ezzel együtt nagy esélye van arra, hogy meghal, mielőtt vesét kapna, vagy - mivel az orvosok alkalmasnak találtak téged - odaadod neki az egyik vesédet, és vállalod az élet vele - illetve nélküle - járó nehézségeit a jövőben, és ezzel megmented a párodat. Nyilván ezt követően olyan lesz a párkapcsolatotok mint régen, de mint minden szerelemben, itt is megvan annak az esélye, hogy valamelyikőtök megunná a másikat, és tovább áll.
Kérdéseim:
- Hogy döntenél a veseátültetés szempontjából? Indokold!
- Szerinted mit érezne a párod ha nem segítenél rajta?
- És mit érezne akkor, ha igen?
- Mi játszódna le benned, ha kiszeretnél belőle, vagy ha ő kiszeretne belőled miközben a te egyik veséddel él?
Kort és nemet is írjatok!
- Odaadnám a vesémet, mert inkább kinyírnám magam, minthogy hagyjak egy általam ismert és kedvelt embert meghalni, holott segíthetnék is neki.
- Valószínűleg rettenetesen meg lenne sértődve, és soha többet nem akarna szóba állni velem. Vagy a másik lehetőség, hogy ő maga beszélne le arról, hogy odaadjam a vesémet, hiszen ez mégiscsak rám nézve is veszélyes.
- Odaadnám a vesémet, mert inkább kinyírnám magam, minthogy hagyjak egy általam ismert és kedvelt embert meghalni, holott segíthetnék is neki.
- Valószínűleg rettenetesen meg lenne sértődve, és soha többet nem akarna szóba állni velem. Vagy a másik lehetőség, hogy ő maga beszélne le arról, hogy odaadjam a vesémet, hiszen ez mégiscsak rám nézve is veszélyes.
- Gondolom hálát, meg azt, hogy emiatt aztán örökre el van nekem kötelezve. Ami nem egy túl pozitív dolog, szerintem, ha csak emiatt úgy érezné, hogy velem kell maradnia.
- Az játszódna le, hogy sebaj, nem vagyunk együtt, de legalább megmentettem egy emberi életet, ha már mást nem tudok tenni az emberiségért és a világért, azért ez is valami.
20/L
-Odaadnám,hiszen lehet hogy rajtam múlna az élete.
-Azt érezné legbelül hogy cserben hagytam,de persze ez nem kötelező,biztos ezt mondaná.
-Magamból kiindulva szavakkal nem tudnám kifejezni mennyire hálás vagyok neki,mindenki ezt érezné..
-Tudnám hogy van egy kapocs ami összeköt minket,és örülnék hogy megmentettem egy életet,még ha szakítanánk is...
"- Hogy döntenél a veseátültetés szempontjából? Indokold!"
Odaadnám neki a vesémet mivel szeretem
"- Szerinted mit érezne a párod ha nem segítenél rajta?"
Csalódottságot és biztosan elveszítené a bizalmát velem szemben
"- És mit érezne akkor, ha igen?"
Boldogságot,nőne a bizalma,jobban szeretne amiért képes vagyok ezt megtenni érte
"- Mi játszódna le benned, ha kiszeretnél belőle, vagy ha ő kiszeretne belőled miközben a te egyik veséddel él?"
Benne az játszódna le hogy szemétség lenne ha elhagyna hiszen nekem köszönheti az életét de viszont így meg kényszerből van velem
Bennem meg semmi nem játszódna le.Nem gondolnám azt hogy mi a fenének adtam oda a vesémet hiszen ezzel megmentettem egy életet,a volt szerelmem életét
Ezzel feladtad a leckét, rendesen!
biztos, hogy HA! Ez az eset fenn állna, akkor a kérdésben szereplő döntést az általad meghatározott idő-intervallumban eltöltött kapcsolat határozná meg, hogy melyiket választom.
Sóval ha olyan volt a kettőnk kapcsolata, hogy azalatt a "fél-egy év"-után akár már a gyerek is szóba jöhetne, akkor ha van rá lehetőség odaadnám bármimet hogy segítsek rajta.
(persze más alternatívákat is keresnék!!!)
Egyébként meg ennyi erővel már rég szervdonor lennék.
Odaadnám a vesémet. Még akkor is, hogyha fennáll, hogy soha többé nem lesz olyan a kapcsolatunk egymással, mint eddig. Mivel egy embert sem hagynék meghalni és ugye jelen helyzetben nagyon szeretem az illetőt.
Ha nem segítenék rajta, elkeseredettséget, de közben meg boldog lenne, mert neki az a legfontosabb, hogy én egészségesen éljek tovább.
Ha segítek (és 100% így tennék) biztos tiltakozna, mert neki tényleg az a legfontosabb, hogy én éljek tovább boldogan és egészségesen, de közben meg persze, hogy hálás lenne.
Nem is tudom. Fájna a szakítás. De az, hogy megmenthettem az életét az örökké úgy élne bennem mint egy csodálatos emlék.
16/L
Lehet, hogy nem fog tetszeni a válaszom.
Sokan azt hiszik, hogy az ilyen dolgokra előre tudják mit tennének.
És válaszolgatnak ilyen olyan igennel-nemmel, indokokkal.
De ilyenkor az ember agyból beszél, akárki akármit mond.
Ezek olyan horderejű sokként érik az embert, hogy az ilyesmire nem lehet felkészülni. Az ilyet csak az érti, tudja igazán, aki megélte, vagy előtte van.
Az én válaszom mindegyikre nem tudom.
Azért "nem tudom" a válaszom, mert én még fiatalon beteg lettem. A konkrétumok, most lényegtelenek. Addig mindig azt hittem, nekem sose lehet semmi bajom, vagy az csak másokkal történik meg.
De akkor a kellős közepén rájöttem, az összes előtte lévő gondolat, amit lejátszottam a fejemben, vagy amit addig hittem, semmit nem ért.
Az ilyesmi olyan komplex érzelmi élmény, helyzet,amit fejben és előre nem igazán lehet felfogni.
Életek tönkre mennek, kapcsolatok szétszakadnak, az emberek elfordulnak, igen, ez is előfordul.
Ezek a döntések a legnehezebbek az életben, és ritka az a szerelem, ami ilyen helyzetben csak úgy reflexből veszi az akadályt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!