Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van még remény? Olyan szomorú vagyok.
A barátommal 4 éve vagyunk együtt, kétszer szakítottunk már de kibékültünk. Eddig nagyjából minden jó volt, de kb fél éve nagyon megváltozott és gonosz lett. Állandóan szidott engem, hogy mekkora ribanc vagyok (nem értem, nem viselkedtem úgy) főleg akkor amikor a fiú barátaimmal voltam (akik gyerekkori barátaim). Mivel ő dolgozik (én még tanulok és szeretném befejezni) volt róla szó, hogy összeköltözünk de inkább nem tettük. A szüleim beszéltek vele, mert terhes lettem. Először azt akarta, hogy vetessem el a gyereket, de nem lett volna hozzá szívem, és nem bántam meg, a beszélgetés után ő is azt mondta, hogy tartsuk meg mert szeretné. Megbeszéltük, hogy majd ő is segít ha jön a baba de a barátnőim ott voltak a szülésnél, a barátom pedig később ért oda, ami nagyon rosszul esett... állandóan jön a kifogásokkal. Nem segít semmiben, pedig megígérte. Van, hogy hetekig nem látja a kisfiunkat és a telefont sem veszi fel. Sms-ben már szakított velem, de 2 nappal később kibékültünk, akkor normális volt pár napig és segített is. Múlthét szerdán láttam utoljára, azt sem tudom, hogy él-e még egyáltalán mert a telefont sem veszi fel. Neki minden más fontosabb mint a gyerek vagy én, akkor nem értem miért ígérget mindent, bár szerintem kötelessége lenne meglátogatni a gyereket. Ő mehet bulizni mindig, ő mindent csinálhat, de ha én véletlenül kimozdulok a barátnőimmel akkor egy olcsó k**va vagyok. Szerencsére a szüleim segítenek mindenben és egy percig sem haragudtak, nagy a házunk de egyetem után szeretnék elköltözni itthonról gyerekkel együtt, jobb lenne ha a barátommal tudnék költözni, de nem tudom, hogy megfog-e változni mert eddig nem úgy néz ki. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor jött át magától. Akkor sem volt hajlandó átjönni mikor egyedül voltam itthon és tanulnom kellett mert másnap vizsgáztam, vagy amikor beteg volt a fiunk és még sorolhatnám.
Annyira szeretném ha megváltozna. Mit tegyek? Mindenképpen szakítsak vele?
20/L
Kérlek ne kezdjetek el szidni.
válasza:Persze, Gyáva Oroszlán, az a jellemző, hogy egyedülálló anyukák normális társat találnak.
Egy életre elcseszte az életét!
válasza:Sajna sok jóval nem tudlak biztatni. A "párod" hozzáállásán tisztán látszik, hogy nem örömmel várta ezt a gyereket, hanem kötelességből. Nyilván ő megteheti, hogy nagy ívben ne érdekelje, hanem csak bulizni kelljen járnia, és meg is teszi. Érzelmileg semmiképpen nincs felnőve a helyzethez, kétlem, hogy apukának érzi magát. A megváltoztatást úgy ahogy van, felejtsd el, ez nem így működik, felnőtt embert nem lehet megváltoztatni, legalábbis nem ezen a szinten.
Örülj neki, hogy legalább a családod mögötted áll, és anyagilag is támogatnak, így van esélyed felnevelni a gyereket. Mivel nagyon fiatal vagy még, ezért biztos, hogy lesz más férfi az életedben. A "pároddal" végleg összekötöttétek magatokat ezzel a gyerekkel, szóval arra számíts, hogy hiába szakítotok, valamilyen szinten az életed része marad (láthatás, tartásdíj), de szerintem társnak keress mást.
válasza:11-es, szerintem nem.
Van egy gyereke, és?
Sok házasság megy tönkre, akár 2-3 gyerek után,
válnak nyakra-főre.
Fiatal még, lesz társa.
Nem erőltetünk semmit, de akkor legalább mondja azt, hogy nem akar segíteni! Mert ha azt mondja, hogy számíthatok rá, akkor valószínűleg fel fogom hívni ha segítség kell, ha meg felhívom akkor kitalál 1000 dolgot, hogy miért nem tud jönni vagy csak simán elküld a pics@ba. Sokszor próbáltam már vele komolyan beszélni de egyszerűen nem lehet, mert lelép. Amikor elkezd velem veszekedni megpróbálok nem figyelni rá és nem is szólok vissza, hallgatom amiket mond... aztán majd abbahagyja.
A szüleim csak beszélgettek vele, nem erőszakoskodtak csak megbeszéltek 1-2 dolgot de feleslegesen, mert nincs itt.
Másik pasi meg majd jön, ha jön. Biztos van olyan aki gyerekkel együtt is szeretne.
Köszönöm az eddigi válaszokat!
válasza:Na ja, csakhogy az nem ilyen egyszerű. Ugyanis ez a pasi azért azzal tisztában van, hogy van egy gyereke, akiről gondoskodnia kellene valamilyen szinten, viszont esze ágában sincs ezt megtenni, mert csak púp a hátán.
És itt jön a lényeg: ha ezt ki is mondja, akkor azzal tulajdonképpen bevallja ezt az egészet (és akkor ő lesz a sz.r alak), ezért aztán sunyít, lapít, lelép, becsap, hazudozik. Bármit megtesz, csak ne kelljen felvállalnia az igazságot nyíltan, mert milyen ember már, aki meg is mondja, hogy nem érdekli a saját gyereke?! Ugye-ugye... ő pontosan ezt akarja elkerülni.
A legjobb amit tehetsz, hogy NEM közvetítesz felé semmilyen elvárást, max. a gyerektartást, és ennyi. Fogadd el a helyzetet, mert kivasalni senkiből nem lehet azt, hogy de igenis akarjon olyasvalamit, amit határozottan nem akar. Talán egyszer majd felnő ehhez a helyzethez, és megérti, hogy a tetteiért felelősséggel tartozik. De addig, amíg ez nem történik meg, semmit sem érsz el a hivogatással, veszekedéssel. Engedd el a saját útjára!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!