Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátnő az ilyen? Fontosabb, hogy megkeféljék, mint az, hogy legyen egy barátnője? Ha már vékony, akkor szebb? Miért van az, hogy őt minden esetben előbb megnézik, mikor egyáltalán nem tartom szebbnek tőlem?
22 éves lányok vagyunk. Eddig azt hittem, barátnők. Pár éve már kezdett világos lenni, hogy ilyesmiről szó sincs - akkor történt ugyanis, hogy az akkori szerelmemnek elcsavarta a fejét. Nyomult rá megállás nélkül, mindezt előttem, és mikor mondtam, h inkább menjünk haza, ő azt mondta, nem. Egy hétvégét vele töltött, és azt állította, hogy nem történt semmi. Na, persze. Ismerem mindkettőt, valószínűleg szétkefélték az agyukat!
A mostani meg pár napja történt. Volt egy srác, aki nagyon tetszett nekem, de a srácnak nem igazán vagyok az esete. Oké, túltettem magam rajta, ez van. Aztán teljesen véletlenül összefutottunk, pont akkor, amikor a "barátnőm" is ott volt. Az első szava az volt, hogyan szerezhetné meg a pasit, és természetesen a kirívó, feltűnő stílusával, pikk-pakk sikerült. Megállás nélkül nyomult rá. Ma rám írt a srác, hogy felőle érdeklődjön.
Szinte fizikailag éreztem, hogy összetörik a szívem. Nem azzal lett volna a baj, hogy tetszik neki, HA nem úgy történik mindez, hogy a csaj jóformán kiharcolja, hogy észrevegye. Olyan érzésem van, mintha folyvást azt akarná bizonyítani, hogy ő mindenkinél jobb - főleg nálam -, és bárkit megkaphat, akiről én csak álmodhatok maximum.
Lehet most jönni az "ilyen barátnő nem barátnő" és a "hagyd békén, ne barátkozz vele" szöveggel, de ez nem ilyen egyszerű. Rajta kívül szinte nincs senkim.
Az, hogy ő vékony én meg telt, már feljogosítja arra, hogy az összes pasit lenyúlja? Miért van az, hogy ő felveszi a legbénább ruhákat, míg én mindig csinosan próbálok öltözni, ennek ellenére mindig előbb figyelnek rá?
Ennyit rólatok, férfiak! Még hogy nem számít, hogy hány kiló egy nő! Dehogyisnem! Esetlen, védelemre szoruló, szerény, visszafogott lányokra vágytok, mi? Azt hiszitek, hogy azért, mert 40 kiló, ő ilyen? Hát nagy tévedés! A látszat sokszor csal!
Azt kívánom az összes farka-vezérelt férfinak, hogy kapjatok el jó kis kiadós nemi betegséget tőle, vagy esetleg menjetek vonat alá, mint az egyik öngyilkos barátja... sőt, inkább csináljátok fel, mint a következő, akit aztán elhagyott egy srácért, aki a végén elmegyógyintézetbe kötött ki! Sok sikert mindenkinek!
Azt kérdezed, hogy barátnő az ilyen? Hát én válaszolok rá Nem ...nem és nem.
A hiba a Te készülékedben is benne van mert felvetted az áldozat szerepét. Nem érdekel, hogy nincs másik barátnőd akkor is kiadnám az útját és akkor látnám amikor a hátam közepét...légy férfi, illetve határozott NŐ...
Néha úgy érezzük túl nagy az ár amiért lemondunk valamiről vagy valakiről pedig érezzük, hogy két malomkő között őrlődünk ez így nem mehet tovább mert előbb-utóbb elfogyunk...
Ökörköri
még egyszer köszi a válaszokat!
a kedvesség erős túlzás irányomba, de nem is meglepő, én se voltam épp egy ártatlan bárány. ideges voltam, rettentően felpaprikáztak, és igen, bevallom, jól esett volna egy-két olyan szó, amitől kicsit megnyugszom. ehelyett kaptam az okoskodást és a letolást, amihez nem volt hangulatom, ezért, igen, elképzelhető, hogy nem a helyén kezeltem a válaszokat.
sorry, de szerintem érződhetett már magán a "kérdésen" is, hogy ez nem egy átgondolt, sokszor újraismételgetett probléma, hanem dühből, méregből írt panaszkodás, amire az ember - még ha nincs is igaza - vigasztalást várna.
de persze tudom, itt ilyesmit az hiába várok - magamból is kiindulva -, csak - és ezt most nem bántásként írom, de tényleg - osztani az észt, hogy hogyan lenne helyes, és mit kéne csinálnom. :) hát, bármennyire is vagyok alapjáratok kedves és barátságos, ehhez most nem volt idegzetem. :)
egyébként még egyszer köszönöm szépen mindenkinek a választ, téma azóta túltárgyalva, megbeszéltem mással is, és arra jutottunk, amire.
üdv mindenkinek!
Örülök, hogy ilyen higgadtan válaszoltál az utóbbi két kommentre ezt most komolyan mondom! Átmentél a "vizsgán" tartottam attól, hogy tényleg mindenen felkapod a vízet,de látom van önkontrollod. Az életben előjöhető legkülönbözőbb szituációk kezeléséhez ez a tulajdonság létfontosságú. ÖNKRONTROLL+ MÉRLEGELÉS+ ÖNISMERET
Amúgy szerintem teljesen vegyes a felállás, az emberek egy része valóban a segítségnyújtás, kommunikálás, problémamegoldás miatt van itt, igaz egyre többen trollkodni. Azt hiszem az emberek kommentje mellett látható százalék jól mutatja ki melyik csoportot erősíti. Nagy átlagban.
utolsó előtti: örülök, h megnyugtattalak... :D
de most komolyan, miattam nem kell aggódni, az, h az ember kiírja magából a bánatát, még nem egyelő azzal, h rögtön meg is nyugszik... nekem is kellett volna még egy kis idő, ami alatt láttam a válaszokat, ez pedig ahelyett, hogy lehiggasztott volna, inkább felbosszantott. ezért is döntöttem úgy, hogy inkább jegelem a témát, de persze képtelen vagyok szó nélkül hagyni bármit is, és nem szeretem, ha nem az enyém az utolsó szó, ezért válaszolok most neked is. :)
gondolhatja mindenki, tegnap óta jócskán bánom már, hogy írtam ide... most már legalább megtanultam még egy leckét is: ha valami bajom van, ne a GYK-lakóknak panaszkodjak, hanem próbáljam meg megoldani... :) mindenki a saját bőrén tanulja meg a dolgokat, ahogyan most én is. :) ennyi belefért.
utolsó: nem tudom, hogy te melyik kommentet írtad, hiszen mivel ezeket most név nélkül írod, igazán nem várható el tőlem, hogy tudjam, te egyáltalán hányat, mit és mikor írtál előtte. nekem úgy látszott most, hogy van valaki, aki rákérdezett arra, hogy ez "milyen" oldal, de semmi több. :) ha előtte írtál hozzám tanácsot, akkor köszönöm szépen... de azt hiszem, h épp elégszer megköszöntem már, így nem értem, mit vársz még tőlem? :)
egy a lényeg, már tényleg nem érdekel ez a téma. azóta már a "barátnőmmel" is beszéltem erről, és nagyon úgy tűnik, hogy sokkal több mindenben különbözünk, mint eddig gondoltuk, és ezek az őszinte beszélgetések erre ráébresztenek. valószínűleg ez a kapocs egy tipikus példája annak, amikor az idő győzedelmeskedik az érzelmek felett. az idő, a sok-sok év, amit egymás mellett töltöttünk, eltakarta egymás elől a valódi énünket, és kicsit másmilyennek állított be. eddig, mivel fiatalok és kamaszok voltunk ,ezzel nem igazán foglalkoztunk, de most, hogy kezdünk felnőni, előjönnek a problémák, amiken nem tudunk túljutni. főleg, ha ezek ismétlődnek is...
egy szó mint száz: vége. tényleg szeretném lezárni ezt a témát, nem érdekel, kinek, mi a véleménye rólam, vagy bármiről, ami ehhez a kérdéshez kapcsolódik, ezért szívesen venném, ha a további válaszoktól megkímélnétek magatokat is és engem is. tényleg szükségtelen!
köszönöm előre is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!