Nem találok sehol olyan idézetet, ami a szakításról szól, és arról, "hogy bocsáss meg, amiért nem tudtalak annyira szeretni, hogy legyőzzük a távolságot", kb. valami ilyen. Valaki? Link? Idézet?

Sőt, h még a kis ujjacskáidat se keljen fárasztani:

[link]

Gerendás Péter - Hóból vagyok

Magányos téli hajnalon utazom,

minden olyan színtelen,

hátra hagyom mindenem

szomorúan állok a búcsú vonatán

múltunk ködbe vész és fáj ez a tévedés.

Azt hiszem sápadt lesz a nap

ha egyedül ébreszt a fény,

valahogy nem hevít a tűz,

nélküled hóból vagyok én.

Nélküled nem találom a helyemet,

számolom a perceket, várom a híreket,

hiába kérdezek nincs rá felelet, nem segít a képzelet,

hogy lássam a színeket.

Azt hiszem sápadt lesz a nap,

ha egyedül ébreszt a fény, valahogy nem hevít a tűz

nélküled hóból vagyok én

Azt hiszem sápadt lesz a nap,

ha egyedül ébreszt a fény,

valahogy nem hevít a tűz nélküled hóból vagyok én…

ezen versemben,

eszperente nyelven

esedezem.

mert nem szerettelek

s mert messze lettem

elhelyezve.

szeretlek.

(s nyeld le levem.)