Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Mit csináljak, hogy lány...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit csináljak, hogy lány létemre megelőzzem a bunkóvá válást?

Figyelt kérdés

17 éves leszek, és nagyon úgy néz ki, pánikbeteg vagyok. Hosszadalmas lesz amit írok de kérlek olvassa el akinek van ideje, mert nem nagyon tudok mástól segítséget kérni, és baj van.:(

Lassan 8 hónapja van barátom,mindent tud rólam. Az, hogy pánikbeteg vagyok mlg nem biztos, de, hogyvalamilyen lelki bajom van, az igen. Múlt májusban történt egy pár dolog, ami felborított bennem mindent, és azóta nem tudtam túllépni. Félek egyedül sétálni az utcán, halálfélelmem van a kutyáktól, február óta a suliból majdnem minden nap hazakísért valaki, folyton rossz kedvű vagyok itthon, stb. Régen vagdostam magam és öngyilkos gondolatom is volt. A suli vége fele az iskolában jól éreztem magam, amint hazaértem megváltozott minden.

Itthon semmivel se tudom lefoglalni magam, csak gépezek egész nap, de úgy érzem, hamáshol lennék nem így lenne. Mintha "beszűkülne" a tudatom, stb. Az iskola rendszerességet adott.

Na most: elérkezett a nyár, nincs suli....egész nap gépezem, hogy tudjak beszélni a barátommal, de úgy érzem kezd megint "beszűkülni" az agyam. Mindenen besértődök, nyűgös vagyok, veszekszem vele, pedig eddig nagyon jó volt a kapcsolatunk, nem csak szerelmespár, hanem lelki társak, legjobb barátok voltunk, és félek, hogy ezt lerontom.

A barátaimat elmartam magam mellől, legalábbis úgy érzem, hiába ajánlják fel a segítséget, tőlük nem tudom elfogadni, se kérni, elzárkóztam. A barátom mindig itt van, de flegma vagyok vele is úgy érzem mióta itt a nyár. Ha lenne rendzseresség az életemben(pl suli) visszatérne minden szerintem a rendes kerékvágásba. Hívnak ide oda, az jót is tesz, de amitn hazaérek és egész nap gépezem begolyózom.próbáltam nem gépezni,de itthon semmi máshoz nincs kedvem....MI lehet a megoldás? Most akarom megállítani a bajt, a barátom azegyik legfontosabbember(ha nem a legfontosabb) az életemben, és nem szeretném elveszíteni...(igen, fogok pszichológushoz járni). Aki segít, megköszönöm.


2012. jún. 30. 16:17
 1/7 anonim ***** válasza:
Tokio Hotelen még nem voltál? :DDDD
2012. jún. 30. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Nem, nem voltam Tokio Hotelen,és ha nem baj, nagy valószínűséggel nem is leszek:)
2012. jún. 30. 16:20
 3/7 anonim ***** válasza:
Akkor ne emóskodj, hanem élj!
2012. jún. 30. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

1 éve azt szeretném, demár nicns elég kitartóerőm, mert mindig amikor kicsit jobb lett utána egy dologmiatt rengeteget szenvedtem ismét.

Ha a családban minden rendbejönne, akkor lelkiekben is:)

2012. jún. 30. 16:25
 5/7 anonim ***** válasza:
Miért vagdostad magad? És minek kéne rendbe jönnie a családodban? Elmondod? :)
2012. jún. 30. 16:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

Igen,elmondom.:)

Szüleim elváltak még kb 12 éves koromban, anyu depressziós, amikre ugye erős antidepresszánsokat szed. Adósságai, stb miattezekre elkezdett bort inni, utána leszokott. Tavaly megint elkezdett, és akárhányszor mondta, hogy utolsó alkalom, meg, hogy ne szóljak apunak(egy házban élnek),ugyanúgy ivott rá, míg végül arra értem haza, hogy kihányta, és én segítettem neki, hogy rendbejöjjön. Sokszor kérttőlem pénzt, odaadtam neki a különböző tanulmányi pénzdíjaimat. Nagyon szeretem , deezek után a nagyon jó anya-lánya viszony megromlott. Ígyis elmondhatnék neki dolgokat,d e nem tudok. A váláskor meg úgy éreztem, hogy valamelyikük pártjára kell álnom; anyuéra álltam, apuval meg megromlott a viszonyom. Azóta már minden rendben de apunak se tudok semmit elmondani. Nagyon szeretnek pedig. A vagdosás figyelemfelhívás volt, hogy HAHÓ! VALAKI SEGÍTSEN!. MAgamba zárkóztam, nincs kedvem semmihez. És ezt nem a kapcsolatomon akarom kitölteni. Lehet, hogy nem nagy dolog de elég érzékeny vagyok sajnos.

2012. jún. 30. 16:40
 7/7 anonim válasza:

Sajnos én is nagyon jól ismerem ezt a "ha itthon vagyok nem csinálok semmit, csak gépezek" című dolgot...Bár nekem ez azzal függött össze, hogy az érettségi miatt folyton itthon ültem tanulás címszó alatt, de általában ebből csak gépezés lett,és csak a végső pillanatokban tudtam tényleg a tanulásra koncentrálni. De a tanulás gondolata itthon tartott sokszor, és sok mindenre nem volt időm, ami máskor elemi része az életemnek mint a barátaimmal valótalálkozás, olvasás. Ráadásul a sok gépezéstől fölöslegesnek éreztem a napjaimat, mert azt sem csináltam, amit szeretek, meg azt sem, amit kellett volna(tanulás). Most végre, hogy szünet van, rengeteg dolgot összeírtam, hogy miket szeretnék csinálni. remélem, ezek a "vágyak" erősebbek lesznek, mint a megszokott gépezés utáni vágy.

Szerintem írd össze a dolgokat, amiknek a megvalósítására vágysz, és kezdd el őket szisztematikusan megvalósítani, és a legjobb, ha be sem kapcsolod a gépet, még akkor sem, ha ez megerőltető. És szervezz minél több programot magadnak! A régi barátságokat is fel lehet eleveníteni, a barátod meg gondolom úgyis tudja, mi bajod, szóval kérheted, hogy segítsen, ahogy csak tud! Sok sikert!

2012. jún. 30. 23:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!