Lányok szeretnétek ha a pasitok bármi áron megvédene, ököllel is ha kell?

Ezek az esetek arról árulkodnak, hogy igenis van benned agresszivitás és nem is kevés. Nekem is volt, hogy verekedtem, de az azért volt, mert letámadott egy számomra teljesen ismeretlen nőt az utcán egy 30-as pasas. Megakarta erőszakolni. Ez számomra elég indok volt, hogy közbeavatkozzak és bizony verekedés lett a vége. Én is kaptam, de erőmből adódóan a pasi járt rosszabbul. Eltört az álkapcsa, felnyílt a szája és fájt neki mindenhol. Ez szerintem elég ok. De az, hogy nővéredet megnézi valaki. sztem az nem ok erre. Minden férfi megnézi a szép nőket. És ha a nővéred az, akkor ilyen sokszor előfog fordulni. És igen. Ha lány lennék tuti elhagynálak emiatt. Úgyhogy menj vezetsd le vhol az energiáidat.

Te komolyan azt hiszed, hogy nem vagy agresszív? Ez érdekes...

Hát, én a helyedben megpróbálnám okosan csinálni;) Végül is, ha valakidet megsértik, biztos lehet benned még annyi türelem, hogy legyen előtte egy kis provokáció. Főleg, ha ilyen kidobóemberekről van szó. Sokan szeretnek kötözködni, ha meg nem kötnek vissza, amikor odamész hozzájuk, hogy rájuk szólj, akkor pedig le fognak lépni, rögtön nem lesz verekedés belőle. Tehát, csak azt vered meg, aki szabályosan könyörög érte, vagy minimum egyenrangú félnek tekint. Szerintem ez így korrekt, meg ha nem csak úgy belecsapsz a lecsóba, akkor azoknak, akik még belekeveredhetnek, van idejük tisztes távolságba húzódni. Egy dolog a verekedés, de másokra is figyelj oda. Így szerintem, letompítva az agressziót, a lányoknak is jobban bejönnél.

Figyeljél már. Itt nem arról van szó, hogy nem lehet magadért kiállni, meg a szeretteidért, meg ne bántsd a gyengébbet. Hanem akiben van egy kis agresszió az néha átesik a ló túloldalára és azt is ököllel intézi el amit talán nem kéne. Ha valaki rosszul szól vissza máris leütöd? Utána már, ha valaki rosszul néz az utcán fölrúgod? Ez nem állatság? Tudunk uralkodni magunkon, ha kell, ezért nem vagyunk állatok és ez nem puhapöc$űség.

Túl agresszív vagy, tanulj meg uralkodni magadon. Nem kell minden kis szarért rátámadni a másikra.

Persze, hogy szeretném, de ez nekem túlzás... Tényleg eltúlzod, mondjuk pontosan tudom, hogy olyankor mit érezhetsz, nagyon ragaszkodsz a szeretteidhez, nem? Nekem olyan történetem van, hogy egy végképp kiszolgáltatott helyzetben elkezdte piszkálni a szerelmemet (nem írom le a konkrét esetet, ki tudja...), én pedig közbeavatkoztam, ami szintén nem tetszett az illetőnek, mert elkezdte ütlegelni az egyik legkedvesebb barátomat. Itt meg jön a lényeg, hogy nagyon felhúztam magam, fájt így látni a szeretteimet, és nekimentem az embernek, eléggé el is csodálkozott, ütöttem, ahol értem, karmoltam, rúgtam, belöktem a bokrok közé, pedig röpke 20 centivel lehetett nálam magasabb, és vagy 30 kg-mal nehezebb, mivel én 163 centis lány vagyok. De nem tudtam uralkodni magamon, és EZT a konfliktus sehogy máshogy nem lehetett megoldani, az a tahó részeg volt, talán be is volt lőve, ki tudja. Mondjuk ide tartozik akkor az, hogy miért is szeretem: amikor a barátom látta, hogy mi történik, akkor ő is annyira felhúzta magát, hogy én már csak azt láttam, hogy tépik egymást a földön, pedig ő is csak 173 cm. Sosem fogom elfelejteni, hogy ennyire szeret, hogy képes értem nekimenni valakinek, aki simán megölhetné bármelyik pillanatban. Csak azért írtam le az első sztorit, hogy esetleg aki nem érti, hogy miért megy neki mindenkinek (amit én is kicsit TÚLZÁSNAK tartok - ebből kettőt simán egy csúnya nézéssel meg lehetett volna oldani), az gondolkodjon el azon, hogy milyen, ha egy hozzá közel álló hozzátartozóját bántják fizikailag és lelkileg. A második pedig példa arra, hogy nekem nagyon jólesik, bár nagyon féltem Őt.