Hogyan viselkedjek hogy ne aludjon el a parázs?

A helyzet kicsit bonyolult. 1 évet éltünk együtt életem nagy szerelmével. A szürke hétköznapok bedaráltak minket és az utolsó honapokban már nagyon rossz volt a kapcsolatunk. Meg is beszéltük hogy már nem vagyunk szerelmesek. Elköltöztem, haza (220 km-rel arrébb) hátam mögött hagyva az akkori életemet. Lezártam magamban a kacsolatot. Nagyon fájt, és sokszor gondoltam a srácra, és nem is nagyon érdekelt más, de tudtam hogy az a kapcsolat meghalt, szép volt jó volt ennyi volt.Őt már egyátalán nem érdeklem, nem kellek neki, és ami az utolsó hónapokban volt, nekem sem kell . Igen ám, de 3 hónappal később találkoztunk, elmentem az ott maradt cuccaimért. Nagyon lazán viselkedtem vele, nagyon vártuk már mind a ketten hogy talizzunk, megbeszéltük hogy együtt töltjük az egész hétvégét, és végig szeretkezzük az időt. Tudtam hogy ez csak szex és más nem, igy is viselkedtem. De egyszer amikor a karjaiban feküdtem, megláttam hogy folyik a könny a szeméből és teljesen kivan... ( nagy vagány srác, igazi kis gettós gengszter) én még sosem láttam igy... elszégyelte magát és elfordult, aztán nagy nehezen kiszedtem belőle hogy nagyon hiányoztam neki, és hogy neki nagyon rossz hogy vége lett, és hogy nem tudja hogy most mit érez, de vmit biztos, és hogy lehet hogy utánam jönne, leköltözne ő is... nah hát én ezen nagyon meglepődtem. Nagyon örültem neki és kinyilt az az ajtó amit már egyszer becsuktam. Reményt adott hogy talán minden újra jó lehet és okosabban csinálnánk más körülmények között. adtam neki 2 hónap gondolkodási időt. addig döntse el hogy mi van. Miután eljöttem egyből hívott , hogy mizu velem, reméli nem pasizok, vigyázzak magamra meg ilyenek. Én is hivtam és mindig mondtam neki hogy hiányzik és hogy várom hogy jöjjön. ez tartott kb 1 hétig, utána megint ugy van mint volt, hogy nem nagyon hív, ha én hívom nem nagyon lelkes... mit csináljak hogy a lehető legjobbat hozzam ki a szituból? én nagyon szeretném hogy leköltözzön hozzám! eltudnám képzelni vele az életemet, de attól félek hogy ha kimutatom ezeket az érzéseket akkro megint ugyan oda jukadunk ki mint régen.. talán túl sok voltam, vagyok neki... mit csináljak? ne hívjam? ne keressem? vagy ha hiv ne vegyem fel?? vagy felvegyem, és legyek közömbös? vagy folyamatosan biztosítsam arról hogy várok rá? :) várom az érettebb komoly tanácsokat, nem vagyunk már gyerekek...köszönöm előre is !