Az normális, hogy 2éve együtt vagyok a barátommal, de nem érzem ezt komolynak? Van értelme ennek a kapcsolatnak?

Másoknál azt látom,hogy együtt tervezgetik a jövőt,beszélnek róla,mi nem.Sőtt ha belegondolok a jövőmbe,a költözésbe,mindig nélküle képzelem el.Szeretem őt,de úgy érzem,hogy úgyse fogunk eljutni arra a szintre,hogy együtt éljünk.

Meg vannak olyan időszakok,mikor pár napig nem is beszélünk egymással.Másoknál azt látom,hogy keresik egymást.Ne értsétek félre,nem azt akarom,hogy minden percben egymáson lógjunk.Csak jól esne,ha néha legalább egy-egy sms,ha máshogy nem tudunk beszélni.

Úgy érzem,hogy inkább csak haver vagyok neki.Közös programokat se csinálunk,csak nagyon ritkán.Olyat ahol kettesben elmegyünk sétálni,vagy valahova..Olyan kapcsolatot szeretnék ahol nem csak szerelmesek egymásba a felek,hanem barátok is egyben.

Volt már ilyen kapcsolata valakinek?Mi történt?Van értelme folytatni?