Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan döntsek? Mit kell ilyenkor mérlegelni? SOS! Tapasztal, idősebb személyeknek szól a kérdés.

Figyelt kérdés

Sziasztok!


23 éves nő vagyok. 6 éve élek párkapcsolatban, 5 éve vele élek.

Alapvetően jól megvagyok a párommal, bár voltak az elején gondok pl; megcsalás a részéről.

Félszavakból, sőt néha nélküle is értjük egymást, de mégis boldogtalan vagyok.


A boldogtlanságom oka az, hogy én pár év múlva szeretnék férjhez menni, szeretnék gyereket. A párom nem tervez azonban ilyesmit. Ha szóba hozom, azt mondja ő is akar majd, de mindig csak a majd....nincsenek konkrét tervek, és ez zavar engem.

Nagyon jól tudom, hogy soha nem fogunk összeházasodni, és gyerkem sem lesz, ha vele maradok. Ő már 36 éves. Fikartsznyi jelét sem mutatja, hogy házasságra akarna velem valaha is lépni, pedig már a szülei is mondogatják évek óta.

Ha csak kicsi jelét látnám plegy eljegyzés, vagy néha beszélne a terveiről, de így... :(


Most az a helyzet, hogy 1,5 éve felbukkant valaki az életemben, aki azóta is keresi a társaságomat, érzem, hogy neki fontos vagyok.


A szívem azt hiszem, az újhoz húz, mert vágyom arra, hogy bárcsak megcsókolhatnám, átölelhetném. DE ugyanakkor félek is, mert mint írtam alapvetően elvagyok a párommal, tökéletesen összecsiszolódtunk, csak tudom, hogy hosszútávon ennek nem lesz értelme. Félek attól, hogy mással nem tudnék így összhangban lenni.


Nincs tapasztalatom, mert az első férfi az életemben. Mi alapján lehet egy ilyen döntést meghozni? Hónapok óta csak örlődöm, hogy mi legyen?


Maradjak a párommal és lehet majd 30 évesen látom be, hogy ez nem megy és akkor már késő, vagy lépjek most és adjak lehetőséget a másiknak?


2012. jún. 14. 11:14
1 2
 11/16 A kérdező kommentje:

Pontosan, ahogyan az utolsó írta.


Félek, hogy:


- senkinek nem kellek már, egyedül maradok

- lehet soha senkivel nem sz olyan összehangolt, mint vele és akkor bánni fogom, de már késő

- mi van, ha a páromat szeretem és ez csak amásik felé fellángolás


Bár szerintetek létezik olyan 1,5 évig csak fellángolgat az ember? Az elején felfigyeltem már rá, de az utóbbi hónapok szólnak arról, hogy sokat gondolok rá, vágyom rá hogy lássam és annyira szeretném magamhoz ölelni, de nem lehet.


Csak nem egy hóbort... nekem nem szoktak hóbortjaim lenni.

2012. jún. 14. 12:07
 12/16 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó,


Én sem most azonnal akarok megállapodni, csak előre gondolok a jövőre. Ha most nem látok rá reményt, 7 múlva sem fogok. És azt hiszem 30 évesen elölről építeni egy kapcsolatot kemény, mert mire kialakul, lemondhatok a családról.

2012. jún. 14. 12:09
 13/16 anonim ***** válasza:

10-es vagyok (utolsó:-))

Teljesen átérzem tényleg a helyzeted, a párom pont olyan, akit el tudnénk képzelni, hogy vele öregedjek meg... a másik férfi, akiért oda vagyok, nos nem tudom kiverni a gondolatot a fejemből, hogy mennyire jó lenne vele, jó lenne, ha csak csettinteni kéne, és már más lenne a helyzet...vagy mondjuk egyszer úgy ébredni, hogy mellettem van, és minden ok. ha pedig nem működik vele, akkor visszatérni a páromhoz, és ezt az egészet kitörölni mindenkinek a memoriájából, és minden menne a régi kerékvágásban...:))

Persze ez csak hülyeség, de jó lenne...

Ha van valami, amit szeretnél megbeszélni valakivel, nyugodtan írj privit, nekem is lenne pár kérdésem, hátha tudsz tanácsot adni:))

2012. jún. 14. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim válasza:

szia! tudom, ezt már elmondták előttem, de még fiatal vagy és nem kell megrémülnöd az újtól!

van egy ismerősöm, aki 18L és 5 hónapja vannak együtt a barátjával. és máris babát terveznek meg persze eljegyzést!

ezzel csak arra utalok, hogy nem tudhatod, mikor talál rád az IGAZI, de akivel együtt vagy most, az tuti nem az.

Ilyen érett gondolkodással szerintem nem lenne nehéz dolgod a szakítás után...

ez az én véleményem...

2012. jún. 14. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen!
2012. jún. 14. 14:40
 16/16 anonim ***** válasza:

Teljesen megértelek, hogy aggódsz azon, hogy vajon sikerul, kellek majd valakinek?

Én is pont ezeken rágódtam mielőtt elváltam, annyi, hogy velünk férfiakkal egy válás után nagyobb esélya van az elúitéletnek, hisz sok agresszív alkoholista miatt mennek csődbe a házasságok. És ettől féltem, mert tudtam, hogy nem az én hibámból ment tönkre.


De ma nem bánom, hogy elváltam, mert nagyon boldog vagyok és a nő aki mellettem van épp egy régi be nem teljesedett szerelem.


Szerintem a párod csak húzza az időt, és neki kényelmes ez a helyzet, sajnos láttam már ilyet. Ha valaki akar gyereket, küzd is ezért. Tény, hogy vacak egy világot élünk, de ez 5 év múlva se lesz jobb. Én se vagyok, tele pénzzel, de akarok gyereket és így állok hozzá. Küzdök, és tőlem telhetően igyekszek minden alapot megteremteni. És senki nem halt még éhen azért mert gyereket vállalt, sőt új erőre kapott...

De lehet sopánkodni országon, meg mindenen, viszont az évek telnek.


Te fiatal vagy még, viszont sokkal érettebben gondolkozol a korodnál, és lehet nem egy nagymenőt, de egy normális férfit biztos fogsz találni. Az én párom a te korodban még kikosarazott, mert nem tudta mit akar, aztán ő és én más utakra tévedtünk, most meg egy pici lányt hord a szíve alatt.

2012. jún. 14. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!