Jöttetek már össze valakivel szánalomból?

Igen, jöttem. Akkor 29 évesek voltunk (gimis osztálytárs) és arra panaszkodott, hogy soha nem volt még olyan igazi szexben része, mert mindenki elmenekül tőle. Kinézetre egy helyes lány volt, átlagosnál is jobb testtel. A természete.... nem csoda, hogy nem tudott a külseje ellenére sem senkit ágyba vinni. Még saját lakása is volt, de így sem tudott magához édesgetni valakit.

Iszonyúan rossz természete volt és van. Amikor felhívott magához valamilyen szgépes ürüggyel, akkor elkezdett nagyon közel ülni. Tudtam, hogy mit akar, ezért belementem és 3 hónapig tartott a fura viszony. Tényleg csak szánalomból csináltam, úgy éreztem egyszer neki is kijár. Nem akartam elnyújtani, de nem lehetett megmondani neki mi a baj vele. Aztán összeszedtem a bátorságom és a lelkierőm (kellett!) és leültünk beszélgetni. Egyből elkezdett zsarolni, hogy megöli magát, ha minimum hetente egyszer nem megyek fel hozzá és nem játszom el vele, hogy "egy pár" vagyunk (ugyanis kérésére ezt játszottuk egy ideje). Végül megint megsajnáltam. Kb. 2 hét alatt szereztem neki egy fiút, aki eléggé kételkedett abban, hogy valaha is lesz-e nője az életben. Azzal összejött és elmenekültem. A környékről is elköltöztem!!!!

ma 03:32

Nekem is szerezhetnél egy ilyen dugnivaló testű, arcú lányt. :D

Én is reménytelennek tartom magam, hogy valaha is legyen szép barátnőm vagy csak alkalmim.