Hogyan mondanád el 21 éves nőként otthon, hogy a párod pont annyi idős, mint a szüleid?

Hát igazából neki ennyi idősen már beszélni tanult a gyereke úgy hogy...

Amúgy meg 21 évesen szerintem nem lehet ebbe bele kötni legrosszab esetben 2 év múlva szülni fogsz ami pont ideális.

De ha nagyon parázol ,lehet ,hogy jó ötlet hogy elsőnek bemutatod láttyák ,hogy rendes ember meg minden és aztán...

csak felmerült bennem, nem-e véletlenül a pénzike vonz a bácsiban.

mert hogy neki csak egy pár numera vagy, az szinte biztos.

nagy rá az esély De szüleim közt 20 év van és lettem én meg3 tesóm úgy hogy nem 100%

de valóban nagy rá az esály

nem mintha a fiatalabbak nagytöbségének több lennél

-Szia Anya! Emlékszel a Kópé Pistára?

-Persze, az osztálytársam volt, jártam vele...

-Én is!

Szerintem az a 17 év nem vészesen sok. Amikor először olvastam a kérdést, azt hittem, 50 év körüli férfiról lesz szó. Egy 38 éves viszont még lehet nagyon fiatalos, akár gondolkodásban is, könnyen el tudom képzelni, hogy jól kijön egy 21 éves lánnyal.

Anyukád nem igazán tud mit tenni, ebbe neki már nincs beleszólása. Én egyébként minél előbb hazavinném a páromat bemutatni, így ők is látják, hogy normális, rendes, fiatalos ember, akivel szeretitek egymást. A lánya vagy, szeret téged, ha ez a pasi rendes ember, akkor előbb-utóbb biztos elfogadja.

Sok sikert!

Egyszerűen elmondanám nekik, hogy együtt vagyok valakivel. Talán hozzátenném azt is, hogy jóval idősebb nálam.

Aztán bemutatnám nekik, lehet, hogy még jól el is lennének, ha már egyszer egy korosztály:D

Ha pedig nem tetszik nekik, az persze nem jó, de az ő bajuk.

Szia! Nem tudom, hogy segítség-e, de én leírom velem mi volt. Szóval én egy nálam 18 évvel idősebb férfival jártam pár éve. Mikor Anyuék megtudták nagyon kiborultak, gyűlölték őt, elmentem otthonról, nem beszéltem a szüleimmel...nagyon szerelmes voltam! Aztán-többek közt a szüleim hozzáállása-miatt elhagytam őt. Így pár év múltán azt mondom, hogy boldog voltam vele néhány hónapig, de egy idő után látszódott, hogy nagy a korkülönbség, és másra vágytunk. Itt nem pl. discora gondolok, mert arra egyikünknek sem volt szüksége, csak semmi sem passzolt. Már azt mondom életem legjobb döntése volt, hogy otthagytam őt. Persze ez nem azt jelenti, hogy nálatok is így lesz. A pozitívum viszont, hogy sokat értem mellette. De, hogy a kérdésre is válaszoljak, én kiállnék elé őszintén, és elmondanám, hogy ez van, talán megérti, bár ez nagyon nehéz lesz számára. Minden szülő más, így nem tudjuk megmondani, hogy a te Anyukád, hogy fog reagálni.

Egyébként szerintem nagyobb korkülönbséggel is működhet kapcsolat. A mostani párom és köztem is több év van, mégis a kapcsolatunk tökéletes, nagyon jól kijövünk, és Anyuék is imádják. Első babánkat tervezzük. :)

Mindenesetre sok sikert kívánok hozzá! :) Remélem ők megértőbbek lesznek, mint nálunk, mert ha nem tönkre mehetsz benne, sajnos. :S