Mit tennél, ha a párod, akivel együtt élsz, nem tudná elviselni a háziállatodat?

Nekem 2 cicám volt, mikor megismerkedtem a férjemmel. Édesanyámmal laktunk, társasház 2.emeletén. A cicáim 10 éve velem voltak már, a lehető leghigiénikusabban voltak tartva, minden nap sétáltak lenn az udvaron. Ők azt szokták meg, a lakásbantartást. A macskaszőr nem kivédhető, ezt tapasztaltam. Többet kell takarítani, ez fix, és még akkor is lehet vele találkozni sajnos.

Úgy történt, hogy váratlanul terhes lettem és még nem költözhettünk saját házba, hát anyukámnál maradtunk. Tudtam, hogy pici baba mellett nem lehet, nem egészséges a macskatartás, így életem egyik legfájóbb döntését kényszerültem hozni: a cicákat elvittük apósom munkahelyére, egy tanyára, ahol tanyasi élet várt rájuk, természetesen kaptak ott is enni, inni, stb. De a mai napig hiányoznak és bánom, hogy nem cselekedhettem másképp. Azóta nem tudok róluk semmit, de igyekszem azt gondolni, hogy jobb életük lett, mint a lakásban volt.

Azóta kertes házban lakunk, van egy másik cicánk, ő néha bejön, de kinti cica. A kisfiunk imádja, őt is az állatszeretetre tanítom.

Szóval ha nem a gyermekem lett volna az indok, akkor más szituációban biztosan nem váltam volna meg tőlük. A párom kedvéért sem, ha csak annyi a baja, hogy rühelli a macskát, és nem allergiás pl. a macskaszőrre.

26/N

ma 18:18 Téged se az eszedért szeretnek! Kész vicc vagy, hogy nem fogod fel a dolgokat!

A válaszodon nevetek, hogy ilyen nincs, hogy valaki ennyire értetlen legyen! XD

ma 19:28

Nem én pontoztalak le, úgyhogy nyugodj meg!:D Én nem pontozgatni járok ide.Szóval nem nyert a válaszod.

S még mindig azon a véleményen vagyok, hogy nem érted meg a kérdést, s már túlbonyolítod a dolgot.

Javaslom olvasd el a kommenteket.

Te gondolom simán kitennél egy állatot,akit több éve nevelsz az újdonsült párod kedvéért,akivel lehet csak hónapokat vagy együtt.

Nem nem szívlelem a gyereket, csak nekem nem kell. Amúgy olyan nő eleve nem kéne, akinek van gyereke, alapvető ösztön, hogy egy férfi nem tudja elfogadni másik férfi gyerekét, kb mint az oroszlánoknál, csak én nem tépném szét, hanem odébbállok XD

Ha a macska van ott előbb, de miattam nem lenne hajlandó változtatásokat eszközölni a macska tartásmódján, ergo ledegradál engem egy macska szintje alá, hát azért van büszkeség is a világon!

Ebbe a nagy szerelem témába meg ne menjünk bele, meg nagy ő-be, mert ez fordítva is igaz.

Én vagyok a nagy ő, de egy kis szőrös dög fontosabb, mint én? Akkor, ahogy már előttem is mondták, menjen hozzá XD

Persze, kompromisszum meg blabla...

A párod tudta, hogy a macskád veled jár...Már a másik cicát sem "dobtam el" volna a helyedben...

Nekem fontos, hogy a párom macskástul elfogadjon majd, és tudja, hogy nélkülük nem tudok élni.

A macskát elpaterolniról mindenkinek az jut eszébe elsőre, hogy kivitte valahová a világ végére és otthagyta, vagy megölte, vagy valami gonoszságot tett vele.

Lehet odaadta egy kisgyereknek, aki tökre örül neki.

Vagy egy kedves idős néninek, akinél naponta 3x iszik friss tehéntejet.